Négyszázezer török szavazott Németországban Erdogan mellett
Sümeghi Lóránt
2017.04.18. 18:28
Németországban a 3-3,5 milliós török közösség 440 ezer tagja szavazott igennel a törökországi alkotmány módosításáról rendezett népszavazáson - írta kedden a Bild címû lap hivatalos török adatokra hivatkozva.
BERLIN, 18:28
Németországban a 3-3,5 milliós török közösség 440 ezer tagja szavazott igennel a törökországi alkotmány módosításáról rendezett népszavazáson – írta kedden a Bild című lap hivatalos török adatokra hivatkozva.
A Németországban élő török kisebbség 1,4 millió tagja rendelkezik választójoggal Törökországban. A vasárnapi népszavazáson a részvételi arány 44 százalékos volt, ez növekedés a legutóbbi két szavazáson – a 2015 júniusában tartott, majd novemberben megismételt parlamenti választásokon – regisztrált 32 százalékhoz, illetve 40 százalékhoz képest.
A vasárnapi népszavazáson az 1,4 millió szavazásra jogosult németországi török 44 százaléka, azaz mintegy 616 ezer szavazó vett részt, akiknek a 63 százaléka voksolt igennel az alkotmánymódosításra, ami 440 ezer embert jelent.
Az MTI szerint ez jóval meghaladja az igenek Törökországban – 86 százalékos részvételi arány mellett – regisztrált 51,34-os százalékos arányát, de alacsonyabb a Belgiumban szavazó törökök körében regisztrált 75 százaléknál és az ausztriai 73,2 százaléknál. Németországban a legnagyobb – 75,89 százalékos – arányban az észak-rajna-vesztfáliai Essenben szavaztak igennel, a legalacsonyabb aránnyal – 50,13 százalékkal – pedig Berlinben győztek az igenek. Az adatok közül a német politikában a legtöbben azt emelik ki, hogy csaknem kétharmados a Recep Tayyip Erdogan török államfő jogkörét szélesítő alkotmánymódosítás támogatottsága.
Ebből leginkább azt a következtetést vonják le, hogy félresikerült a török közösség társadalmi integrációja.
Például az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Bosbach a Bildnek nyilatkozva hangsúlyozta:
tudomásul kell venni, hogy a nálunk élő törökök közül százezrek gazdasági és szociális értelemben ugyan Németországhoz lojálisak, de politikailag és ideológiailag Erdoganhoz."
A szintén CDU-s szövetségi belügyminiszter, Thomas de Maiziere a Rheinische Post című lapnak azt mondta, nem szabad hagyni, hogy még inkább "szétsodródjanak" a Németországban együtt élő kultúrák.
Ezért elvárom, hogy a németországi törökök és a német-török kettős állampolgárok részt vegyenek a közös jövőről szóló konstruktív vitában"
– mondta de Maiziere.
A CDU testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) részéről már röviddel az urnazárás után sürgették a török európai uniós csatlakozási tárgyalások leállítását, és annak a célkitűzésnek a feladását, hogy Törökország valaha is az EU tagja lehet. A népszavazás nyomán azt a régi követelést is újra elővették, hogy a kettős állampolgárság szabályozásában vissza kell állítani a koalíciós partner – a szociáldemokraták (SPD) – nyomására eltörölt úgynevezett opciós kötelezettséget, azt a szabályt, hogy
a nem uniós vagy svájci bevándorlók Németországban született gyermekeinek választaniuk kell szüleik állampolgársága és a német állampolgárság között.
Az ellenzéki Zöldek szerint be kell látni, hogy a törökök beillesztése a többségi társadalomba nem sikeres.
A népszavazás németországi eredménye azt jelzi, hogy Németország eddig nem volt kellően nyitott a területén élő törökökkel szemben, ezért van egy integrációs problémánk"
– fogalmazott Claudia Roth, a Zöldek egyik vezetője, a szövetségi parlament (Bundestag) alelnöke a Die Welt című lapnak. Szerinte nem korlátozni, hanem szélesíteni kellene a német állampolgárság megszerzésének lehetőségét, és egyebek mellett lehetővé kell tenni, hogy a helyi választásokon a német állampolgárok és az uniós állampolgárok mellett a németországi török állampolgárok is szavazhassanak.
Necla Kelek szociológus szerint az igenek csaknem kétharmados aránya annak tulajdonítható, hogy
nagyon sok németországi török valójában nem is Németországban él."
A közösség meghatározó része a hatvanas években érkezett vendégmunkások után, a családegyesítés révén kibontakozott második bevándorlási hullámmal telepedett le Németországban, és a kevéssé fejlett közép- és kelet-törökországi térségekből származik. Õk "törökök akarnak maradni" – mondta a szakértő a Bildnek. Az is fontos tényező, hogy Németországban nemigen vannak a törökországi állami, egyházi intézményrendszertől függetlenül működő mecsetek. Így a németországi mecsetek lényegében az Erdogan-féle kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) "kampányirodái" – mondta Necla Kelek.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
