Az USA-ban hideg polgárháború zajlik. Mindezt tetézi a Black Lives Matter és az ANTIFA szélsőbaloldali mozgalmak által gerjesztett utcai erőszak és vandalizmus. Ha ez még nem lenne elég, a kampány a koronavírus-járvány kellős közepén zajlik, mely már most több mint kétszázezer életet követelt az USA-ban. Ráadásul minden jel szerint sem a választás éjszakáján, sem annak másnapján nem fog kiderülni, ki nyerte el az elnöki mandátumot. Ez utóbbinak a levélszavazatokhoz van köze.

Nem újdonság az, hogy levélben is lehet szavazni: az államok először a polgárháború idején engedték meg a katonai szolgálatot teljesítő állampolgároknak, hogy levélben adják le a szavazataikat, és az évek során minden amerikai állam kidolgozta a saját rendszerét arra, hogyan tegye lehetővé az állampolgárok egyre tágabb köre számára, hogy így szavazzanak. Idén azonban, a levélben történő szavazásnak egészen kaotikus következményei lehetnek. Miért? A legfontosabb ok abban rejlik, hogy a koronavírus-járvány miatt jelentősen megugrott azoknak a száma, akik levélben óhajtanak voksolni, és a szavazatok felét (!) levélben adhatják le.

Ez jelentős felelősséget és komoly terhet helyez az Egyesült Államok Postájának és annak alkalmazottainak vállára, akik szerepe jelentősen megnő. Akár 70 millió szavazatot kell majd biztonságosan, időben eljuttatniuk a pontos címre, ahol az illetékes szavazatszámláló bizottság megszámolhatja őket. Akkor is számítanunk kellene hibákra, ha az amerikai posta jó állapotban lenne, de nincs: krónikus forráshiánnyal küzdenek és hatalmas elmaradásaik vannak a küldemények kiszállításában. Természetesen az sem segít, hogy a járvány miatt igencsak megnőtt a küldemények száma. Ki tudja, hány levélszavazat fog elveszni, érkezik rossz címre, vagy késve.

Rengeteg amerikai szavazó most először ismerkedik a levélszavazás rejtelmeivel, amit nem könnyít meg az sem, hogy a különböző államokban különböző szabályok vonatkoznak arra, hogyan kell igényelni, illetve visszaküldeni a szavazólapokat. Lássunk egy példát arra vonatkozóan mire kell odafigyelnie egy levélben szavazó Észak-Karolina államban élő amerikai állampolgárnak. Idejekorán jeleznie kell, hogy levélben kíván szavazni és igényelnie kell egy szavazólapot, mely postán fog érkezni. Figyelembe kell vennie azt, hogy a fent említett okokból ez napokig tarthat. Miután kézhez kapta a lapot, keresnie kell valakit, aki tanúként jelen van, amikor kitölti azt, és ezt egy mellékelt nyomtatványon hitelesen igazolja. A tanú nem láthatja magát a szavazólapon elhelyezett ikszet, csupán a kitöltés tényét szabad megfigyelnie – garantálandó a szavazás titkosságát. A kitöltött szavazólapot ezután bele kell helyezni a csatolt válaszborítékba, melyen előre meghatározott módon fel kell tüntetni a választópolgár címét és nevét, majd a borítékot alá kell írni. Ezek után úgy kell a borítékot november 3-áig, a választás napjáig postára adni, hogy azon legyen egy dátummal ellátott postai pecsét, és az legkésőbb november 6-áig megérkezzen a szavazatszámláló bizottság címére.

Más államokban más határidők lehetnek, több állam használ, úgynevezett „biztonsági borítékot” melybe a szavazólapot el kell helyezni, majd címzés, aláírás nélkül (!) ezt bele kell tenni a válaszborítékba, melyet a formai követelményeknek megfelelően meg kell címezni, ki kell tölteni. Világos, hogy rengeteg hibalehetőség van a folyamatban, és ha a levélszavazat bármelyik formai követelménynek nem tesz eleget, például a szavazó elírta az utcája nevének egy betűjét, azt a bizottság érvénytelennek kell, hogy tekintse. A levélszavazatokat a világon mindenhol lényegesen nagyobb arányban nyilvánítják érvénytelennek, mint a személyesen leadott szavazatokat, még olyan országokban is, ahol a folyamat pontosabban, érthetőbben van szabályozva, mint az USA-ban. Arról nem is beszélve, hogy idén „rohamra” kell számítani, és a hirtelen megnövekedett számú levélszavazat akár exponenciálisan növekvő hibaarányhoz is vezethet.

Akkor viszont miért nem buzdítják a jelöltek arra a híveiket, hogy személyesen szavazzanak? Donald Trump és a republikánusok pontosan ezt teszik, a kezdettől fogva. Azonban Joe Biden és a demokraták számára ez már nem ilyen egyszerű. A demokrata kampány jelentős eleme volt az, hogy szerintük a Trump-adminisztráció félrekezelte a járványt, Donald Trumpot személyesen tették felelőssé sok tízezer amerikai haláláért, mondván, nem vette komolyan a veszélyt és nem tett eleget az emberek egészségének a megóvásáért. Ennek az üzenetnek fontos eleme volt az, hogy eltúlozták a fertőzés veszélyeit, és hiába mutatja azt egy amerikai tudományos kutatás, hogy a személyesen történő szavazás nem jár jelentős kockázattal, a demokrata szavazók nagy része inkább nem akar személyesen elmenni a szavazókörökbe.

Mindez ahhoz vezetett, hogy ma már tudni lehet azt, hogy levélben lényegesen több, akár kétszer annyi amerikai fog Bidenre szavazni, mint Trumpra. Személyesen pedig fordítva. Ebből pedig egyenesen következik az, hogy a szavazatszámláló bizottságokban késhegyig menő harc fog dúlni azért, hogy a republikánus delegáltak érvénytelenítsék a levélszavazatokat, a demokrata delegáltak pedig a személyesen leadott szavazatokat. A csatatér államokban, ahol igen szoros a verseny a két jelölt között arra kell számítani, hogy minden betűt nagyítóval fognak vizsgálni. Ezek közül az ismertebbek: Michigan, Ohio, Wisconsin, Pennsylvania, és több államban is kialakulhat az a helyzet, ami 2000-ben volt Florida államban (mely idén is igen szoros), ahol csak hetekig tartó újraszámlálás után dőlt el, hogy George W. Bush nyert Al Gore-ral szemben.

Felmerült annak kérdése is, hogy a levélben történő szavazás tömeges visszaéléseknek adhat teret. Ezt az álláspontot Donald Trump és a republikánusok hangsúlyozzák, a fentiekből egyértelmű, hogy miért. A demokraták váltig állítják, hogy erről szó sincs, és a levélszavazás teljesen biztonságos. A valóság természetesen a két állítás között van, de a postai úton szavazók számának hirtelen növekedése bizony ezen a téren is a biztonság csökkenéséhez járul hozzá.

Végső soron tehát, ne bízzunk abban, hogy a november 3-i választás másnapján felébredve már tudni fogjuk ki nyert. Legalább napokig tartó feszült várakozásra kell számítani, miközben demokrata és republikánus tisztségviselők, akár többszáz szavazókörben és tucatnyi államban vívnak egymással a szavazatokért. Azt sem lehet kizárni, hogy a végső szót az ügyben 2000-hez hasonlóan a Legfelsőbb Bíróság fogja kimondani, ahová a republikánusok a tervek szerint mindössze pár nappal november 3-a előtt fognak kinevezni egy konzervatív bírónőt. Ha ez lesz helyzet, és végül a taláros testület hirdeti ki Donald Trumpot győztesnek, úgy, hogy a levélszavazatok jelentős részét érvénytelenítik, az szinte biztosan újabb szélsőbaloldali erőszakhullámhoz vezethet az amerikai városok utcáin.