Az EU vezetői gyakran hangoztatják, hogy az újonnan csatlakozott tagállamok milyen sok támogatást kapnak, és ezért mindent el kellene fogadniuk, amit Brüsszelből mondanak nekik. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy a kelet-európai tagállamok nagyon is nagy árat fizettek az EU-hoz való csatlakozásért. Bulgária a legjobb példa arra, hogy Nyugat-Európa gazdaságai és munkaerőpiacai hogyan húztak hasznot az új tagállamok kannibalizmusából.

A napokban a BBC is foglalkozott a Bulgáriában tapasztalható népesedési rémálommal, ami annak köszönhető, hogy a bolgár népességfogyás jelenleg a legnagyobb mértékű Európában.

A brit beszámoló szerint a bolgár vidék falvai sorra néptelenednek el, aki megteheti, az külföldre megy dolgozni, de legalábbis beköltözik valamelyik városba. Úgy tűnik, hogy ha csak nem menti meg valami csoda az országot, akkor Bulgáriát egy-két nemzedéken belül a teljes elnéptelenedés fenyegeti.

A Magyarországgal szinte teljesen azonos méretű balkáni országnak az 1986-ban mért 9 milliós lakosságszáma 2017-re 7 milliósra csökkent. Ez azt jelenti, hogy Bulgária a lakosságának egyötödét veszítette el az elmúlt közel harminc évben. 

A demográfiai előrejelzések szerint – feltéve, hogy marad a jelenlegi népességfogyási ütem – 2050-re 5 millió főre, 2070-re pedig hárommilliósra csökkenhet Bulgária lakosságszáma.

A legpesszimistább becslések szerint azonban még a jelenleg becsültnél is drasztikusabb és gyorsabb lehet a bolgár népességfogyás, mivel mostanra már öngerjesztővé vált a folyamat.

A szakértők szerint a teljes kelet-európai térségben megfigyelhető okok miatt csökken Bulgáriában is a lakosságszám. Ezek az okok pedig alapvetően a nyugat-európai elvándorlás és az alacsony születésszám. 

A demográfusok szerint azért drámai a lakosságcsökkenés Bulgáriában, mert 2007-ben a legfejletlenebb tagországként csatlakozott az EU-hoz Romániával együtt. 

A Financial Times egy 2016-os összefoglalója szerint a Kelet-Európát békeidőben sújtó emberveszteség az 1950-es évek óta példa nélküli. Az ENSZ becslése szerint 2016-ra közel 292 millió ember élt a hajdani Kelet-Európában, ami 18 millióval kevesebb, mint az 1990-es évek elején. Hollandiányi lakosság eltűnése a régióból pedig példa nélküli esetnek számít a világ történelmében egy békeidőszakot tekintve. Ilyen pusztító békeidőszakra még nem volt példa.