Első olvasatban elfogadta az Állami Duma, az orosz parlament alsóháza kedden az orosz médiát diszkrimináló vagy betiltó országok ellen teendő válaszlépésekről szóló törvényjavaslatot. Ez felhatalmazná a legfőbb ügyészt és helyetteseit, hogy betiltsák ezen országok médiáját, valamint hogy visszavonják a külföldi médiumok regisztrációját és engedélyét, ha törvénysértő információkat terjesztenek, például ha „tiszteletlenül viszonyulnak Oroszország népéhez, kormányához és alkotmányához”, továbbá ha lejáratják fegyveres erőit.

A törvényhozók azt is kezdeményezték, hogy a tájékoztatási törvényt olyan rendelkezéssel egészítsék ki, amelynek értelmében a hatóságok korlátozhatnák a hozzáférést azokhoz az információforrásokhoz, amelyek ismételten „tiltott vagy törvénysértő információkat” terjesztenek. A törvénytervezet a tömegtájékoztatási eszközökről rendelkező jogszabály módosítását is javasolja, a hírforrásokra vonatkozó követelmények szigorításával és a főügyész illetékességének kibővítésével.

Az orosz diplomáciai tárca megtiltotta brit parlamenti felsőház 154 tagjának oroszországi beutazását, válaszul arra a londoni döntésre, amely az orosz Föderációs Tanács, a felsőház szinte egészét szankciós listára helyezte. A minisztérium közölte, hogy folytatódik a munka az orosz stoplista bővítésén.

Valerij Falkov, az orosz közoktatási és tudományügyi tárca vezetője a bolognai oktatási rendszert „túlhaladott szakasznak” nevezte, és

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argumenti i Fakti című lapban kedden megjelent interjújában a bolognai oktatási rendszer elhagyásának célszerűségéről beszélt, egyebek között azzal érvelve, hogy az orosz diákok és oktatók „gyakorlatilag kiszorulnak a nyugati tudományos és oktatási szférából”.

Oroszország 2003. szeptember 19-én csatlakozott a bolognai folyamathoz.