Salah Abdeslam 2015 szeptemberének közepén bérelt autóval érkezett Magyarországra. Ekkor már nem volt ismeretlen számára a terep, olyannyira nem, hogy azt is tudta, segélyszervezetekhez fordulhat, ha bármire szüksége van.

Abdeslam 2015 nyarán, a migránsválság ideje alatt érkezett először Magyarországra, és Kiskőrösön felvette autójába két későbbi tettestársát, Bilal Hadfit és Chakib Akrouhot. Hármasban elmentek a Keleti pályaudvarhoz is körülnézni, ahol ekkor rengeteg migráns tanyázott. Abdeslam tudta, kihez forduljon és néhány napot eltöltött egy migránsokat segítő aktivista lakásán. Feltöltőkártyás mobiljaikat egy migránsokat segítő tolmács segítségével szerezték be. A telefon komoly segítség volt nekik, ugyanis így közvetlenül is tudtak kommunikálni az Iszlám Állam Szíriában levő központjával.

Abdeslam az első útja során nem tudott mindenkit elvinni Nyugat-Európába, ezért 2015 szeptemberében még kétszer visszatért. A terroristát egy aktivista ismét a saját lakásában szállásolta el. Abdeslam ekkor Mohamed Belkaidot és Najim Laachraouit vitte magával Belgiumba, ahova hamis szír útlevéllel utaztak. Belkaidot később Brüsszelben a rendőrök lőtték le, Laachraoui pedig a brüsszeli Zavantem reptéren robbantotta fel magát.

2015 szeptemberének közepén Abdeslam harmadszor is visszatért Budapestre, ezúttal is felbecsülhetetlenül nagy segítséget kapott az aktivistáktól, akik egyik alkalommal sem tudták, hogy terroristáknak segédkeznek. Ez alkalommal a későbbi párizsi merényletek elkövetőit vitte magával. A déli határon beszivárgott terroristák a migránsokkal együtt jöttek be, és 169 ártatlan civilt öltek meg a terrortámadások során – 137-et Párizsban és 32-t Brüsszelben.

Salah Abdeslam már Brüsszelben született és onnan lépett kapcsolatba az Iszlám Állammal. A terroristát sokáig a párizsi és brüsszeli terrortámadások kitervelőjeként nevezte meg a sajtó, ám később kiderült, hogy ezeket a támadásokat Szíriában tervelték ki. Erről azonban kicsit később.

Abdeslam maga is azt tervezte, hogy "mártírként" végzi és felrobbantja magát a párizsi terrortámadás során. Ám miután társai működésbe hozták robbanóöveiket, ő inkább lecsatolta a magáét és menekülésbe kezdett. Hónapokig a brüsszeli Molenbeek negyedben bujkált. Abdeslam tanácsára ugyancsak itt rejtőztek el a belgiumi születésű el-Bakraoui fivérek, Ibrahim és Khalid, valamint társuk Najim Laachraoui is.

2016. március 18-án csütörtökön beteljesedett Abdeslam sorsa: a belga hatóságok több hónapos hajtóvadászata sikerrel járt és a terroristát letartóztatták. A kommandósok péntek délután ütöttek rajta Abdeslamon és két társán. Ekkor már napok óta folyamatosan menekülniük kellett, egy alkalommal a párizsi terrorista maga is tűzharcba keveredett a rendőrökkel. Végül szülei házától nem messze ütöttek rajta a katonasággal együttműködő rendőrök és heves tűzharc után elfogták Európa legkeresettebb terroristáját, aki megsebesült az akcióban, egy társa pedig meghalt.

A robbanások és a tűzharc hangjai messzire elhallatszottak, abban a kis lakásban is hallani lehetett őket, ahol az el-Bakraoui fivérek és Najim Laachraoui meghúzták magukat. A három terrorista pánikba esett, azt gondolták, hogy ők lesznek a következők, akiken rajtaüthetnek a rendőrök.

– ordította a telefonba egy hangfelvétel szerint Ibrahim el-Bakraoui. A pánikba esett merénylők ugyanis a központból, Szíriából kértek utasításokat, hogy mitévők legyenek. A vonal túlsó végén Abu Ahmed nyugodt hangon adja ki az utasításokat: mindhárman készítsék el a végrendeletüket és készüljenek fel az akcióra.

Abu Ahmed neve többször is felmerült a nyomozás során, mint a párizsi és a brüsszeli terrormerényletek kitervelője és koordinátora. A férfi már 2015 decemberében a hatóságok érdeklődésének homlokterébe került, miután Ausztriában elfogtak egy algériai és egy pakisztáni migránst, akik az egyik párizsi merénylővel szálltak partra Görögországban. A két említett migráns telefonjában is megtalálták Ahmed telefonszámát, akinek azonban a személyazonosságát sokáig nem sikerült kideríteni.

Az Abu Ahmed természetesen egy álnév, a férfi valódi neve Oussama Atar. A terrorista Brüsszelben született, a Laeken városrészben 1984. május elsején. Belga-marokkói kettős állampolgár volt, hamar radikalizálódott. A 2001-es New York-i terrortámadások nyomán az Al-Kaida híve lett. Afganisztánba nem jutott el, így Irakban harcolt az országot megszálló "hitetlen" amerikaiak ellen.

2005-ben elfogták és a hírhedt Abu Ghraib börtönbe került, ahol számos beszámoló szerint a CIA és az amerikai hadsereg súlyos kínvallatásokat alkalmazott a rabokon. A Rámádi városában letartóztatott férfi először életfogytiglani börtönbüntetést kapott, majd büntetését 10 évre csökkentették, mivel a terrorizmus vádja helyett csak tiltott határátlépéssel gyanúsították meg – Szíriából ment Irakba.

2010-ben Belgiumban élő családja az ország külügyminisztériumához fordult, valamint emberi jogi szervezeteket kért meg, hogy lobbizzanak Atar érdekében. Nem sokkal ezután kampány indult a férfi szabadon engedéséért. A kampány szervezésében és kivitelezésében az Amnesty International, egy Soros által támogatott szervezet járt az élen. Olyan plakátokat készítettek, amelyen foglyok kínzását ábrázolták és látható volt Atar képe, alatta az aláírás: "Mentsük meg!". 2010. október 9-én még egy nagyszabású tüntetést is szerveztek a belga legfelsőbb bíróság épülete elé.

Az iraki hatóságokat meglepte, hogy a belgák milyen aktívan jártak közbe Atar érdekében. 2010 második felében pedig az egyik legaktívabb szereplő az Amnesty lett. A "jogvédő" szervezet vélhetően hamis információkkal is ellátta a közvéleményt Oussama Atar állapotáról, mivel diplomáciai forrásokra hivatkozva azt állították, hogy a férfi egészségi állapota rendkívül súlyos és veserákot állapítottak meg nála. Erről ma is fellelhető egy jelentés a szervezet honlapján.

Egy belga lap azonban arról írt, hogy később a Nemzetközi Vöröskereszt meglátogathatta a rabot, akit időközben áthelyeztek a jóval "kényelmesebb" Nasirija börtönbe és megállapították, hogy legfeljebb bélfekélye lehet.

Az Amnesty végül sikeresen lobbizott, Oussama Atart 2012-ben hazaengedték, kihallgatták a hatóságok, majd szinte azonnal el is engedték. Ezután rögtön elhagyta az országot, majd 2013-ban Tunéziában elfogták fegyvercsempészet miatt, de nem sokáig maradt fogságban. Később Szíriában bukkant fel, az Iszlám Állam harcosaként. Mivel jól beszélt franciául és volt helyismerete Belgiumban és Franciaországban, az ISIS vezetői hamarosan azzal bízták meg, hogy segítsen a Nyugat-Európa elleni terrortámadások megszervezésében.

A párizsi és brüsszeli terrortámadásokat felgöngyölítő nyomozások során bebizonyosodott, hogy Oussama Atar szervezte és koordinálta mindkét merényletet. A francia titkosszolgálat szerint Atar február elején életét vesztette egy rajtaütés során valahol Szíria vagy Irak területén. A holtteste máig nem került elő.

Abdeslam letartóztatása miatt lépéskényszerbe kerültek az el-Bakraoui fivérek és Najim Laachraoui. Az Abu Ahmeddel történt beszélgetés után elmúlt a pánik a terroristák között, ugyanis részletes utasításokat kaptak a célpontokat, a teendőket és az előkészítést illetően.

A terroristák utolsó hétvégéje a célpontok felderítésével és imádsággal telt. A merényleteket 2016. március 22-én reggel tervezték végrehajtani.

A merénylők az utolsó estéjüket imádsággal töltötték, aludni nem tudtak, mivel a halálukra készültek. A merénylők rejtekhelyéről először Ibrahim el-Bakraoui és Najim Laachraoui távozott, akik a gyorsvasúttal a Zaventem nemzetközi repülőtérre mentek. A bombával megpakolt bőröndjeiket felrakták a reptéren használatos kocsikra, majd egy idő után szétváltak.

El-Bakraoui odagurította a bombát tartalmazó bőröndöt az American Airlines és a Brussels Airlines pultja elé, ahol számos utas várakozott. A terrorista elordította magát:

majd működésbe hozta a pokolgépet és felrobbantotta magát, ekkor reggel 8 óra volt.

A kezdeti sokk után a túlélők a legközelebbi kijárat felé kezdtek el menekülni. Najim Laachraoui már várt rájuk. A kijárat mellett álló Starbucks kávézó mellé tolta a saját, bombát tartalmazó bőröndjét, majd amikor elég sok menekülő ember ért a közelébe, akkor először tüzet nyitott egy AK-47-esből, majd elkiáltotta magát, "Allahu Akbar" – hallatszott másodszor is, ezután egy újabb detonáció rázta meg a repteret. A repteret füst és törmelék borította el.

Khalid el-Bakraoui a hírekre várt, hogy lássa: sikerült-e a testvérének mártírrá válnia. Hamar kiderült, hogy két robbanás volt a reptéren, ám Khalid megvárta a jelképes 9 óra 11 percet, ekkor hozta működésbe bombáját Brüsszel központjában, a Maelbeek és az Arts-Loi metróállomás között közlekedő metrószerelvényen, az Európai Parlament közelében.

A merényletek megrázták Európát. Összesen 32-en vesztették életüket és 330-an sebesültek meg a két helyszínen.