Moldova elnöke: mi lenne, ha az erdélyi szeparatistákat támogatnánk?
2016.12.16. 15:38
Dodon azt a kérdést tette fel: vajon miként reagálna Románia, ha Moldova a Magyarországgal való egyesülést követelő erdélyi szeparatistákat támogatná?
Elnöki minőségemben kötelességem harcolni azok ellen, akik meg akarják semmisíteni Moldova államiságát. Nemrég Dacian Cioloº nyilatkozta azt, hogy nem szabad halogatni a Moldova és Románia egyesülésére vonatkozó terveket. Érdekes, mi lesz majd Románia kormányának reakciója, ha mi az erdélyi szeparatistákat fogjuk támogatni, akik Magyarországgal akarják egyesíteni ezt a román területet? Vagy olyan politikusokat fogunk finanszírozni, akik a középkori Moldva egyesítéséért szállnak síkra, azt követelve, adják vissza nekünk a kelet-romániai területeket? Az ilyenfajta követelések miatt a román hatóságok börtönbe zárnak, miközben velünk kapcsolatosan ilyesmikkel játszadoznak. Ez a fajta álláspont nem járul hozzá az államaink közötti konstruktív párbeszédhez”
– nyilatkozta Igor Dodon a TASS-nak adott interjújában.
„Román testvérek, szomszédokként szeretlek benneteket, de független államokként tartsuk egymást tiszteletben!” Ezt nyilatkozta a szocialista Igor Dodon azt követően, hogy megválasztották a Moldovai Köztársaság elnökének.
Dodon egy másik interjújában pedig arról beszélt, hogy Moldova már a XIV. század óta létezik, miközben Romániát csak a XIX. században hozták létre.
Oroszország ott hibázott, hogy az 1812-es bukaresti szerződésben sietett a Prutra helyezni a határt. Akkor osztották meg Moldvát. Az egyik részét megkapta az Orosz Birodalom, a másikat ott hagyták. Ez volt Oroszország nagy hibája. Jobb lett volna néhány hónapig még tárgyalni és a határt a történelmi Moldva határa mentén meghatározni, mert akkor Moldva talán most is egyben lenne”
– így kommentálta két héttel ezelőtt Dodon a térség történelmét.
Dodon ugyanebben az interjúban azt kérte a bukaresti politikusoktól, hogy felejtsék el a nagyobb testvérekre jellemző viselkedést és írják alá végre a határmegállapodást:
Ha államokként tiszteljük egymást, akkor írjuk alá a határmegállapodást, melyet 25 éve senki sem akar aláírni. Románia azzal dicsekszik, hogy elsőként ismerte el Moldova Köztársaság függetlenségét. Köszönjük, de miért nem írjátok alá a határmegállapodást? Ha független államokként kölcsönösen tiszteljük egymást és nincsenek Moldova Köztársaság államiságának felszámolására vonatkozó rejtett gondolataink.”
Románia egyébként ennek a megállapodásnak az aláírásával elismerné a Németország és Szovjetunió közötti 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktumot, melyben arról állapodtak meg, hogy az utóbbi állam annektálja az akkor még a Román Királysághoz tartozó Besszarábiát. Románia ezek után nehezen tudna követelésekkel előállni a Pruton túli szomszédokkal való egyesülésre vonatkozóan, melyre most az ad történelmi érvet, hogy az elszakadás a szovjetek fegyveres fenyegetésére történt meg.
A román fél által alkalmazott kettős mérce tipikus példájaként Bukarest továbbra is elhallgatja, hogy a Románia és Moldova Köztársaság közötti jelenlegi határt az 1947-es, Erdélyt és a többi volt magyarországi régiót is Romániához csatoló békeszerződés jelölte ki.
(Főtér, Adevarul, Itthon ma)