Mindössze hat méter választja el a bevándorlókat az Európai Uniótól
2017.08.08. 18:28
A fekete-afrikai migránsok nagy része az embercsempészek kedvenc útvonala, azaz a Földközi-tenger helyett gyakran Marokkón keresztül próbál meg bejutni az Európai Unió területére, hiszen egy falat kell csak átmászniuk. Ez az oka annak, hogy napi rendszerességgel hallhatunk arról, hogy Ceutába és Melillába jutnak át az illegális bevándorlók. Megnéztük, hogyan alakult ki ez a helyzet.
A migránsok egyik kedvenc célállomása a Spanyolországhoz tartozó Ceuta és Melilla. A két exklávé Marokkó területén van, azaz csak az észak-afrikai országgal határosak, azonban közigazgatásilag Spanyolországhoz tartoznak. Ez azt jelenti, hogyha valaki átjut a két terület valamelyikére, automatikusan az Európai Unióban találja magát, annak ellenére, hogy az afrikai kontinenst nem hagyta el.
Spanyolországnak több érdekeltsége és közigazgatási területe is található Észak-Afrikában. Ennek elsősorban az az oka, hogy a dél-európai ország 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti szerződésben lemondott a stratégiailag kulcsfontosságú Gibraltárról London javára. Ez azonban nem jelentette azt, hogy Madrid nem akarta ellenőrizni a Gibraltári-szorost. A szoros ellenőrzése az egyik legfontosabb, hiszen csak azon keresztül lehet behajózni a Földközi-tengerre az Atlanti-óceán felől, ez pedig mind katonai, mind gazdasági szempontok miatt kulcsfontosságú egy hatalom számára. Ezzel magyarázható az is, hogy az eltelt évszázadokban Nagy-Britannia miért ragaszkodik olyan görcsösen Gibraltárhoz.
Spanyolország azért, hogy megőrizze nagyhatalmi státuszát és, hogy ő is stratégiai pozíciókhoz juthasson, Észak-Afrikában kezdett terjeszkedni és több nyúlványt, földnyelvet is elfoglalt. Ugyanilyen terület többek között Ceuta és Melilla is. Marokkó és Spanyolország között több konfliktus volt a hódítások miatt, az legutolsó nincs húsz éve.
A spanyolokhoz tartozó afrikai területeket Plaza de soberaníának, azaz szuverén területnek hívják. Ezek a régiók a mindenkori madridi kormányzat irányítása alatt állnak, a többi spanyol területhez hasonlóan ugyanúgy az Európai Unió részei és euróval kell fizetni annak ellenére, hogy földrajzilag Afrikában vannak.
Az Afrikából érkező illegális bevándorlók hosszú évtizedek óta próbálnak meg átjutni gazdasági okokból a Spanyolországhoz tartozó területekre annak érdekében, hogy utána átjussanak a kontinentális Európába is. Madrid nem tűrhette, hogy ellenőrzés nélkül özönlenek be a területére a migránsok, ezért 1993--ban nekiláttak a ceutai migránskerítés megépítésének.
Leginkább Marokkó ellenezte a két párhuzamosan futó, 6 méter magas, szögesdróttal kiegészített kerítést, amely mentén őrtornyok állnak. Az észak-afrikai állam legkomolyabb kifogása az volt, hogy a saját területén egy másik hatalom nem állhat neki egy ilyen horderejű építkezésnek, hiszen Marokkó Ceutát és Melillát nem fogadja el spanyol autonóm területnek, így sajátjaként tekint rá.
Spanyol határőrök ezrei őrzik a rendet a határszakaszon, ennek ellenére a mai napig rendszeres, hogy afrikai migránsok megtámadják a kerítést. Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, július végén a melillai rendőröknek kellett leteríteniük az egyik iszlamista migránst, aki kést szorongatva kelt át a határon. A férfi akkor azt üvöltötte, hogy Allah Akbar, azaz Allah hatalmas.
Mivel a hatóságok emberei rendszeresen elkapják és őrizetbe veszik a bevándorlókat, ezért az embercsempészek egyre gyakrabban csempészik át a migránsokat autók belsejében. Korábban olyan is előfordult, hogy az egyik afrikai migráns egy kibelezett autó kesztyűtartójában bújt el.
A ceutai határkerítést az egész világ megismerhette 2005-ben. Szeptember 29-én több száz migráns támadta meg a határt, több helyen felvágták a drótkerítést, hogy átjussanak a spanyol területekre. Míg a spanyolok gumilövedékekkel próbálták meg távoltartani a dühödt bevándorlókat, addig a marokkói hatóságok éles lövedéket vetettek be. Az akkori konfliktusban legalább egy tucat migráns halt meg, félszázan pedig megsérültek.
Spanyolország a területek stratégiai fontossága miatt nem fogja feladni a fent említett autonóm területeket. Az egyre fokozódó migrációs krízis sem tántoríthatja el őket attól, hogy megtartsák Ceutát és Melillát, ezt Mariano Rajoy miniszterelnök is többször kijelentette. Madridnak egy lehetősége van, hogy továbbfejleszti a kerítést. Már jelenleg is a legmodernebb éjjellátó és mozgásérzékelős rendszereket alkalmazzák, hogy idejében észrevegyék, ha egy bevándorló közelít. Madrid nincs könnyű helyzetben, hiszen évente eurómilliókat kell arra költenie, hogy megvédje a határait és minden jel szerint a jövőben csak többet és többet kell rászánnia.