Kb. 50 ezer migráns rekedt Görögországban azóta, hogy a balkáni útvonalat lezárták. Rájuk építik üzletüket a szolgáltatásaik árát a megváltozott helyzethez igazító embercsempészek.
Az európai embercsempészek újra nyeregben érzik magukat. A Balkán lezárása, a bejáratott migrációs útvonalak korábbinál sokkal szigorúbb ellenőrzése és a közös európai akarat a határok védelmére mind az ő malmaikra hajtja a vizet. Egyelőre, hiszen az uniós-török paktum részletei még csak papíron léteznek, így az Európába vágyók továbbra is útra kelnek Törökországból, hogy a görög-macedón határon aztán rendőrsorfalba ütközzenek.

A becslések szerint a balkáni határzár március eleji bevezetése óta ötvenezren torlódtak fel Görögországban, az idomeni tábor tapodtat sem mozduló lakói mellett egyre többen gyűlnek össze Athénban is (az év eleje és az EU-Törökország közötti megállapodás március 18-iki aláírása között eltelt időben több mint százezren lépték át a görög-macedón határt és mentek onnan tovább). Õk virágoztatják fel újra az európai embercsempész-hálózatokat, amelyek 1000-5000 euró közötti áron kínálják a "szabadulást" az Afrikából, Dél-Ázsiából és a Közel-Keletről nyugatra vágyóknak.

A legtöbbjük maga is bevándorló, de szép számban vannak közöttük balkániak és görögök is. A kínálatukban épp úgy benne van a kényelmes repülúőút Berlinbe vagy Stockholmba, mint a teherautós utazás Olaszországba. Természetesen más-más áron. Míg előbbi 4500 eurónál kezdődik, utóbbit 1000-1200 euróból is meg lehet úszni. Az embercsempészek által alkalmazott okirat-hamisítók által előállított új útlevelek természetesen felárasak, és jócskán meg tudják dobni a végső árat.

Egy németországi, vagy svédországi "luxusutazásra", repülővel nem mindenki nevezhet be. Amellett, hogy az embercsempészek megkövetelik az utazáshoz a hitelesnek tűnő, általában tőlük megrendelt hamis útlevelet, a migránsok fizimiskája alapján is válogatnak; a hamis papírokkal (legyenek azok bármennyire profin elkészítve) ugyanis csak azoknak van esélye, akiket a határőrök nem szúrnak ki azonnal, azaz olyanoknak, akik elvegyülhetnek a turisták között. Ennek érdekében a csempészek gyakran együttműködnek utazási irodákkal, akik turistacsoportokba "rejtik el" a migránsokat. Az embercsempészek arra számítanak, hogy a nyár beköszöntével, mire megélénkül a görögországi turizmus, még nagyobbat kaszálhatnak, hiszen a nagyobb tömegbe több illegális bevándorlót sikerülhet elrejteniük.

A legolcsóbb, egyúttal legkényelmetlenebb út nyugatra Olaszország felé vezet; akik ezt választják, 1000-1200 euróért gyümölcsöket, zöldségeket szállító kamionok platóján utaznak az Adriáig, ott pedig kompra szállnak és reménykednek abban, hogy a kikötésig észrevétlenek maradnak. Ennél drágább, de nem kényelmesebb a Balkánon átmenő teherautókra felkapaszkodni. Egy Németországba tartó kamion pótkocsijában már 2500 euróért is el lehet utazni.

Kevésbé életveszélyes, de a lebukás vészélyét nem kevésbé magában hordozó lehetőség a 1500-2500 eurós áron kínált autós kirándulás Nyugat-Európába. Akik ezt választják, rendre a zöldhatáron mennek át a balkáni országokban – a macedón határt a hegyek között szelik át, majd Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria és Németország határán is ki kell szállniuk a kocsiból, hogy a senki földjén gyalog menjenek tovább, távol a hivatalos átkelőktől, hogy aztán a túloldalon újra autóba üljenek.

A többek között magyar erőkkel is kiegészült macedón határőrség azonban egyre ügyesebben fedi le ezeket a hegyi átkelőket is, úgyhogy a csempészek most Albánia felé fordították a figyelmüket. Az albán hegyeken való átkelés azonban még hosszabb, még nehezebb lesz, mint a macedón határvidék meghódítása, az út ezt követően azonban jól bejáratott csempészösvényeken át vezet. Az albán csempészek kilencvenes években közkedvelt útvonalára csatlakoznának rá, amely az adriai átkelés után az olasz csizma sarkánál folytatódik.

Kérdés, hogy Olaszország mit kezd a rá nehezedő teherrel. Azt ugyanis már jó ideje készpénznek veszi minden szakértő, hogy szír háborús menekültek a görög útvonal lezárásával Észak-Afrika felé veszik az irányt, és Líbián keresztül a Földközi-tengeren próbálnak majd átkelni, csatlakozva az észak-afrikai bevándorló tömegekhez. Tavaly is itt volt a legtöbb a szerencsétlenül járt halálos áldozatok száma, várhatóan idén sem lesz ez másként.

Róma jelezte már Tiranának, hogy kész emberekkel és eszközökkel támogatni az albán határvédelmi feladatokat, és bár Albánia, hasonlóan a Balkán többi állama által korábban képviselt állásponthoz, egyelőre mereven elzárkózik a határkerítés építésétől, ellentétben például a horvátokkal, eszük ágában sincs emberi jogi hőst játszani. Edi Rama kormányfő még március közepén közölte:

(Wall Street Journal)