Ha minden a tervek szerint halad, akkor a pesmergák pár hónapon belül bevehetik az Iszlám Állam legnagyobb iraki városát, Moszult.

Ameddig a nyugati hatalmak azon agyalnak, hogyan is kéne megoldani a közel-keleti helyzetet, addig a kurd népcsoport kezébe vette az ügyet. Az utóbbi hónapokban sikeresen gyengítették meg az Iszlám Állam állásait és foglaltak vissza tőlük falvakat, városokat. Becsületre méltó, hogy a kurd hadsereg katonái, a pesmergák nem állnak meg a kurd autonómia határáig, hanem az iraki területeken továbbhaladva, embereik életét kockáztatva űzik ki a terrorállam milicistáit. 

Irak harmadik legnagyobb városát két évvel ezelőtt röhögve foglalta el az Iszlám Állam, mert az iraki hadsereg katonái – az amúgy az Egyesült Államoktól kapott – fegyvereit eldobálva menekült a területről. A város az utolsó végvár a kurd autonóm terület előtt. A lakosságot tekintve rendkívül sokszínű, siíták, szunniták, kurdok, asszírok és zsidók lakták, ám a terroristák érkeztével mindenkit menekülésre kényszerítettek. 

A pesmerga harcosok az év elején kezdték el kiszorítani a területről az Iszlám Államot, és ehhez csak néhány az Egyesült Államoktól kapott bombázásnyi segítséget kaptak. 

A helyzetet bonyolítja, hogy az iraki hadsereg bejelentette, hogy nem fogja szó nélkül hagyni, ha a kurd erők teljesen bevonulnak a városba. Hogy mit jelent ez? Azt, hogy meg van a veszélye annak, hogy az Iszlám Állammal szövetséget kötve együtt űzik ki onnan a kurdokat.

Az iraki hadsereg java része ugyanúgy a szunnita-iszlámot gyakorolja, mint amit az ISIS, csupán a szolidabb vonalat képviselik. Az Iraki Kurdisztán fővárosától, Erbíltől 120 kilométerre nyugatra lévő Moszul az Iszlám Állam iraki központja. A kurdok az elmúlt hetekben kezdték felszabadítani a város környékét, ám ahhoz még nem elég erősek, hogy az egész várost bevegyék. 

Törökország régóta támadja az Iszlám Állam állásait. Papíron. Ugyanis az Erdogan által vezetett kormányzat egyetlen célja, hogy meggyengítsék a kurdokat.Évtizedek óta Törökország legnagyobb problémája az autonómiáért protestáló kurd kisebbség, melyet igyekszik minél nagyobb erővel eltiporni. 

A nyugati hatalmak egyelőre segédkeznek a kurdoknak a támadásokban, hisz légierő híján ők hajtják végre az első bombázásokat, ám kérdéses, hogy meddig engedik az önálló országért küzdő népcsoportot előrehaladni. 

Törökországon kívül mindenki jól járna, ha elérnék a kurdok a céljaikat, hisz egy nőket nagyon tisztelő, demokratikus elven működő népcsoportról van szó. Természetesen náluk is akadnak problémák, hisz sokszor hallani olyan esetekről, amikor támadásokat hajtanak végre török célpontok ellen. 

(The Guardian, Ekurd, CNN, Telegraph)