Ana Pastor, a parlament alsóházának elnöke kedden jelentette be, hogy a spanyol parlament június 13-ra tűzte ki a Mariano Rajoy miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványt. A kormányfő elleni kezdeményezést a legnagyobb ellenzéki párt, a baloldali Podemos nyújtotta be.

Alig lábalt ki a több mint egy évig tartó belpolitikai káoszból Spanyolország, ismét rohannak bele a következőbe. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök egyre nagyobb bajban van, ugyanis több oldalról akarják lemondásra és bukásra kényszeríteni, holott ezzel senki sem járna jól.

A belpolitikai káoszt leginkább a hétfői események gerjesztik, hiszen több részlet is kiderült arról, hogyan akarnak elszakadni az örök szakadárok. A katalán vezetők, ha minden jól megy, még ezen a héten bejelentik, mikor tartják meg a kilépésről szóló referendumot. Bár minimális annak az esélye, hogy az egyik legfejlettebb régió kiszakad, Rajoy mégis belebukhat. Egyfelől a miniszterelnök hat éve tartó regnálása óta már volt egy népszavazás a tartományban, ám annak semmi tétje nem volt, hiszen a spanyol alkotmány tilt bármiféle hasonló célú referendumot.

Rajoy népszerűsége az elmúlt években drasztikusan zuhant. Ha nem bír érdemben reagálni a lépésekre és gyenge vezetőként áll a nép előtt, tovább süllyedhet pártja, így alatta pedig a hajó. A lakosságot leginkább az dühíti, hogy az ország gazdasága jelenleg sem képes kilábalni a 2008-as gazdasági válságból, a munkanélküliség pedig az egekben van. Elég beszédes adat az, hogy Andalúziában a munkanélküliek aránya több mint 25 százalék, míg a 30 év alattiak körében ez a szám megközelíti az ötvenet.

Ahhoz, hogy megértsük, mi is történik a mediterrán országban, vissza kell menni 2015. december 20-ig. Ekkor tartottak ugyanis általános választásokat Spanyolországban, amit a Néppárt (PP) nyert meg, azonban ahhoz nem voltak elegen, hogy kormányzóképesek legyenek. Bő egy évig teljes volt a patthelyzet az országban, ugyanis a többi párt hallani sem akart arról, hogy beálljon Rajoy mögé, nem akartak koalícióra lépni velük.

A helyzetet a nyár közepén akarták megoldani azzal, hogy újabb választásokat tűztek ki, azonban ez csak rontotta a helyzetet. Bár a Néppárt győzedelmeskedett, a szavazatok 28,5 százalékával képtelenek voltak önállóan kormányt alakítani.

A megváltás végül október végén jött el, mikor IV. Fülöp király beiktatta Rajoyt. A miniszterelnököt végül egy középpárt, a Ciudadanos mentette meg, ami mindenképp el akarta kerülni, hogy újabb, sok millió euróba kerülő választás legyen az országban, így beálltak Rajoy mögé. Ezen felbuzdulva jelentkezett utánuk a Kanári-szigeteki Koalíció, ami ugyanúgy koalíciós partner lett.

Idén tavasszal tanúként hallgatták ki a miniszterelnököt az úgynevezett Gürtel-ügyben, ami Spanyolország eddigi legnagyobb korrupciós botránya. Úgy tudni, hogy a Néppártban csaknem harminc éven át kettős könyvelést folytattak, és egy titkos, ún. "B" kasszából rendszeresen utaltak ki pénzjutalmakat. Többek között ebből fizették a választási kampányokat.
A kormánypárt korábbi pénztárnoka, Luis Bárcenas az elsőrendű vádlott az eljárásban. A volt pénztárnok a gyanú szerint évtizedeken keresztül tízezer eurónyi összegekkel egészítette ki több képviselő, köztisztviselő és funkcionárius fizetését magáncégektől származó bevételekből.

Az egyik legnagyobb ellenzéki párt, a Podemos minden erejével azon van, hogy megbuktassa Rajoyt. Kedden sem tett másként, ugyanis a kirobbant korrupciós botrányok miatt bizalmatlansági indítvány nyújtott be társadalmi vészhelyzetre hivatkozva.

Az Unidos Podemos a harmadik legnagyobb képviselőcsoport a spanyol parlamentben, 67 mandátuma azonban nem elég ahhoz, hogy megvonja a bizalmat a kormányfőtől a 350 fős törvényhozásban – írja az MTI. A baloldali pártok egyelőre nem támogatják az Unidos Podemos kezdeményezését, amely a jelenlegi miniszterelnök helyett Pablo Iglesiast javasolja a kormányfői posztra.

A spanyol törvényhozásban az elmúlt negyven évben mindösszesen kétszer tartottak bizalmi szavazást az éppen aktuális miniszterelnökről. Az elsőt 1980-ban, amikor a centrista Adolfo Suárez volt a kormányfő, a másodikat 1987-ben, akkor a szocialista Felipe González állt a kormány élén. A parlament egyik esetben sem vonta meg a bizalmat a miniszterelnöktől.