A hétvégén a polgárháború szélére sodródott Bolívia, ahol azután vonultak utcára az emberek, hogy Morales gyanús körülmények között nyert a legutóbbi választáson. A választások megismétlését és új választási bizottság felállítását jelentette be vasárnap Evo Morales bolíviai államfő nem sokkal az után, hogy kormányellenes tüntetők elfoglalták két állami médium épületét Bolíviában, és munkahelyük elhagyására kényszerítették az alkalmazottakat.

A döntést Morales az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) szintén vasárnap közzétett közleményével indokolta, amely szerint az október 20-i elnökválasztáson „nyilvánvaló szabálytalanságok” történtek. A dél-amerikai országban három hete zajlanak tüntetések és összecsapások, ellenzéki csoportok szerint Morales csalással nyerte meg az elnökválasztást, és ezért a lemondását követelik. A Morales-ellenes tüntetők a hétvégén megszállták a Bolivia TV és a Radio Patria Nueva közös épületét is.

– mondta Ivan Maldonado, a Patria Nueva rádió igazgatója.

Az AFP francia hírügynökség szerint a tüntetők mintegy 300-an voltak, az épületből kiűzött alkalmazottak pedig néhány tucatnyian. Mindkét médium csak zenét játszik azóta. Az elnök szombaton elítélte a rádió- és tévészékház megszállóit.

– jelentette ki a Twitteren. Az államfő szombat esti sajtóértekezletén arra kérte a négy legnagyobb politikai pártot, hogy kötetlenül tárgyaljanak az ország megbékítéséről.

Evo Morales | Fotó: AFP

A tárgyalásokra meghívta Ferenc pápát és több nemzetközi jogvédő szervezetet is. Carlos Mesa, a legnagyobb ellenzéki párt vezetője azonban visszautasította a meghívást.

– mondta.

Elemzők szerint egy új veszély Morales hatalmára nézve a rendőrség megosztottsága. Sok rendőr az ellenzékiekkel szimpatizál. Követelik munkakörülményeik javítását, a rendőrfőkapitány lemondását, és azt, hogy a kormány ne használja őket politikai célokra. Már pénteken fellázadtak készenléti rendőrök három városban. Szombaton az elnöki palotánál posztoló rendőrök szabotálták a szolgálatot, elhagyták őrhelyüket. Csak a hadsereg elnöki gárdája maradt az épületben. Evo Morales 2006 óta állt Bolívia élén. Már harmadik újraválasztási kísérlete is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében erre nem lett volna lehetősége. Ennek ellenére az ország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy ellentétes az állampolgári jogokkal, ha bármilyen választott tisztség esetében korlátozzák az újraválaszthatóságot, és így Morales is ismét indulhatott az elnökválasztáson, majd az október 20-i első forduló után bejelentette győzelmét. Ő volt Bolívia első őslakos államfője. A napokban történteket több, baloldali vezetésű latin-amerikai ország is puccsnak minősítette.

Magyar idő szerint vasárnap késő este végül bejelentette vasárnap lemondását a bolíviai elnök, nem sokkal azt követően, hogy a rendőrség és a hadsereg is felszólította, hogy távozzon az államfői posztról. A baloldali Morales a múlt hónapban tartott elnökválasztás első fordulóját követően bejelentette, hogy megszerezte az újraválasztásához szükséges abszolút többséget, nincs is szükség második fordulóra.

– jelentette be élőben sugárzott televíziós beszédében Morales.

Nem sokkal korábban a hadsereg főparancsnoka, Williams Kaliman tábornok arra szólította fel Moralest, hogy a megbékélés és a stabilitás érdekében mondjon le az államfői posztról.

– jelentette be hasonlóképpen Vladimir Yuri Calderón rendőr tábornok, a bolíviai rendőrség parancsnoka.

Nem sokkal korábban Luis Fernando Camacho, az ellenzék leghangosabb vezéralakja tiltakozó tömeg kíséretében vonult a kormányzati negyedhez, ahol az elnök aláírásra váró felmondó levelét adta jelképesen a kormányzat képviselőinek a Biblia egy példányával egyetemben. Vasárnap felgyorsultak az események a hetek óta forrongó andoki országban, ahol a tiltakozásokban három ember meghalt és csaknem négyszázan megsebesültek.

Fotó: AFP

Evo Morales lemondott bolíviai elnök helyi idő szerint vasárnap este közölte a Twitteren, hogy törvénytelen elfogatóparancsot adtak ki ellene, a házát pedig erőszakos csoportok támadták meg.

– írta Morales a közösségi oldalon. „Elpusztítják a jogállamot azok, akik a puccsért felelősek” – tette hozzá a baloldali politikus.

Luis Fernando Camacho, az ellenzék egyik vezetője pár perccel korábban szintén arról írt a Twitteren, hogy Morales ellen elfogatóparancsot adtak ki, és a katonaság és a rendőrség is keresi a volt elnököt. Nem sokkal később a bolíviai rendőrség hivatalosan cáfolta Morales állítását, s közölték: nincs érvényben elfogatóparancs a volt elnök ellen. Pár órával korábban a mexikói külügyminiszter tudatta, hogy 20 bolíviai tisztségviselő és képviselő kereste fel a mexikói nagykövet La Paz-i rezidenciáját.

Mexikó menedéket ajánl Evo Morales bolíviai elnöknek, aki bejelentette, hogy lemond – közölte helyi idő szerint vasárnap a mexikói külügyminiszter. Marcelo Ebrard tudatta, hogy a La Paz-i nagyköveti rezidencián fogadtak 20 bolíviai tisztségviselőt és képviselőt. A szintén baloldali Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök nem sokkal korábban a Twitteren elismerését fejezte ki Moralesnek, aki „inkább lemondott, mint hogy erőszaknak tegye ki a népét”.

Latin-Amerika több baloldali vezetője puccsot emleget a bolíviai eseményekkel összefüggésben. Nicolás Maduro venezuelai elnök azt írta, kategorikusan elutasítja az „elnöktestvére”, Morales ellen végrehajtott államcsínyt. Hasonló közleményt tett közzé a kommunista Kuba vezetése is, amely határozottan elítélte a „puccsot”, s szolidaritásáról biztosította „Evo Morales elnöktestvért”. Bruno Rodriguez kubai külügyminiszter emellett globális mozgósításra szólított fel „Evo életéért és szabadságáért”. Ezzel szinte egy időben Vladimir Yuri Calderón bolíviai rendőrfőnök bejelentette, hogy az ügyészség utasítása alapján őrizetbe vették María Eugenia Choquét, a választási törvényszék vezetőjét, akit az októberi elnökválasztáson tapasztalt szabálytalanságok miatt akarnak felelősségre vonni.

Morales 2006 óta állt Bolívia élén. Már harmadik újraválasztási kísérlete is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében erre nem lett volna lehetősége. Ennek ellenére az ország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy ellentétes az állampolgári jogokkal, ha bármilyen választott tisztség esetében korlátozzák az újraválaszthatóságot, és így Morales is ismét indulhatott az elnökválasztáson, majd az október 20-i első forduló után bejelentette győzelmét.