Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Merkelrõl mondhatnak ítéletet a németek

Bertha László

2016.03.07. 17:28

Vasárnap három tartományban is választásokat tartanak Németországban. A helyi ügyek helyett mindent visz a kancellár bevándorláspolitikája és a populisták elõretörése.

Március 13-án, vasárnap három tartományban is választásokat tartanak Németországban: Rajna-vidék-Pfalz, Baden-Württemberg és Szász-Anhalt tartományokban. Ezeket a választásokat az elemzők gyakran értelmezik úgy, mint a szövetségi választások előtti erőfelmérést, ami előrevetheti a 2017-es választások várható kimenetelét és erőviszonyait.

Több mint egy évvel a szövetségi választások előtt nem érdemes esélylatolgatásokba bocsátkozni, azonban annak tétjét sem bölcs dolog lebecsülni, ahogyan azt sokan teszik. A hétvégi választások során az emberek véleményt mondhatnak Angela Merkel menekültpolitikájáról és kormányzásáról, illetve remek lehetőséget ad a pártoknak arra, hogy az új pártközi együttműködéseket, koalíciókötéseket élesben is teszteljék.

Hessenben a helyhatósági választásokon rekordot döntött a jobboldali populista Alternatíva Németországnak (AfD), illetve jelentősen csökkent a kereszténydemokrata CDU támogatottsága, ami igencsak tanulságos üzenet a német politikai elit számára – oldalaktól függetlenül.

A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján Rajna-vidék-Pfalzban ismét szoros küzdelem várható a CDU és a szociáldemokraták között, akárcsak 2011-ben, amikor mindössze 0,5 százalék döntött az SPD javára. Ebben a tartományban az AfD várhatóan gyengébben teljesít majd a másik kettőhöz képest, azonban a becsült 9 százaléknál jobb eredményt érhetnek el, tekintettel a rejtőzködő szavazókra. Baden-Württembergben a korábbi választáson fölényes győzelmet aratott a CDU, ám a legfrissebb adatok szerint a Zöldeknek minden esélyük megvan arra, hogy bezsebeljék a tartományt.

A legérdekesebb eredmények Szász-Anhaltban születhetnek. Az ARD kutatása kereszténydemokrata győzelmet jósol, de nagy küzdelem várható a második helyért a radikális, eurokommunista Die Linke és az AfD között. A Die Linke támogatottsága nem okoz különösebb meglepetést, hiszen a kelet-német tartomány erős baloldali gyökerekkel bír, ám a populista jobboldal felemelkedése igencsak figyelemreméltó folyamatokat vetít elő.

A tartományi választásoknak hiába kellene elsődlegesen a helyi ügyekről szólnia, a bevándorlási válság minden mást lesöpör a napirendről Németországban. Ahogyan a Mainzi Egyetem Politikatudományi Intézetének professzora, Kai Arzheimer is megjegyezte a tartományi választásokkal kapcsolatban:

a menekültválság és az AfD nagy támogatottsága a meghatározó téma, annak ellenére, hogy csak közvetetten kapcsolódik az országos politikához.”

Amennyiben a CDU képes lesz megőrizni korábbi támogatottságát, úgy a német kancellárnak, Angela Merkelnek hivatkozási alapként szolgálhatnak az eredmények, mondván, az eddigi irány jó, így érdemes folytatni a jelenlegi migrációs politikáját. Ellenkező esetben újból felerősödhetnek a Merkel-ellenes hangok a CDU/CSU pártszövetségen belül, illetve munícióként szolgálhatnak az olyan feltörekvő pártok számára, mint amilyen az Alternatíva Németországnak.

Valódi alternatíva Németországnak?

Az AfD az elmúlt tizenkét hónapban hatalmas áttörést ért el a bevándorlási válságnak köszönhetően. Ma már bátran kijelenthető, hogy a jobboldali populisták 2017-ben magabiztosan kerülnek be a Bundestagba. A jelenlegi felmérések szerint a párt az ország harmadik politikai erejévé nőtte ki magát, és egyre inkább körvonalazódik az a választói réteg, amelyet sikeresen meg tud szólítani.

Kérdéses persze, hogy az euroszkepticizmuson és a bevándorlásellenességen túl, képesek-e hosszabb távon is olyan ügyeket felkarolni és a napirendre juttatni, melyekkel képesek megtartani, vagy akár bővíteni saját szavazótáborukat. Frauke Petry, a párt vezetője a karakteresebb női politikusok közé tartozik. A bevándorlással kapcsolatban pedig meglehetősen határozott álláspontot képvisel az állampolgárok felé.

Mindenekelőtt a határaink ellenőrzésén kell dolgoznunk és deportálni rengeteg embert, akik jogtalanul tartózkodnak Németországban.”

– nyilatkozta Frauke Petry.

Merkelen múlik minden

2015. szeptember 5. – ez volt az a nap, amikor a kancellár meghozta a döntést, hogy befogadja a migránsokat Németországba. Ez volt az a nap, amikor úgy döntött, hogy elfogadja a humanitárius menekültpolitikát – és a nap, amikor Angela Merkel hatalma eróziónak indult. Néhány hete egy érdekes írás jelent meg a Spiegelen Christiane Hoffmann tollából.

A német szerző szerint a kancellár menekültpolitikája folyamatos, apró, szinte észrevétlen változásokon megy keresztül, így egyre inkább pragmatikusabbá válik a kérdésben. Angela Merkel jelenleg saját menekülő útvonalát kövezi ki korábbi menekültpolitikájából. Egy új munkamegosztás van kialakulóban Hoffmann szerint: Németország a humanizmusért, a többiek a szigorért felelősök. Mindez lehetővé teszi, hogy Merkel, mint az erkölcsös álljon elő, míg Orbán Viktor elvégzi a piszkos munkát. Kérdés, hogy vevők-e még erre a németek.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére