Az előzetes várakozásoknak megfelelően a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezető testületeinek tanácskozása után Angela Merkel hivatalosan is bejelentette, hogy ismét pályázik a CDU elnöki tisztségére, és pártja kancellárjelöltjeként kíván indulni a 2017-es őszi, német szövetségi parlamenti választáson.

Angela Merkel kiemelte, hogy sokáig mérlegelte döntését, amelyet végül az alapján hozott meg, hogy így tovább szolgálhatja a hazáját és pártját, még akkor is, ha a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampány várhatóan nagyon nehéz és másmilyen lesz, mint az eddigiek. Kérdésre válaszolva Merkel még azt közölte, hogy csak a 2021-ig tartó törvényhozási ciklus végéig tervezi vállalni a német kormány vezetését.

Angela Merkel eddig háromszor - 2005-ben, 2009-ben és 2013-ban - indult a tisztségért, amelyet mindig el is nyert, így a leghosszabb ideje hivatalban levő kormányfőként, ő a rangidős a nyugati demokráciák kormányfői között.  Merkelt eddig nyolcszor választották meg pártelnöknek, amióta 2000-ben átvette a CDU vezetését.

A német sajtó szerint Donald Trump amerikai elnökké választása miatt az eddigieknél is nagyobb elvárások fűződnek a jövőben a német női politikus személyéhez a nemzetközi politikában. Részben ez a sajtó szerint a magyarázata annak, hogy miért nem nem várt tovább Merkel a döntéssel, hanem közölte inkább a nyilvánossággal politikai jövőjéről szóló terveit már most, jóval a választások előtt.

A 62 éves politikus népszerűségét ugyan megtépázta a menekültválság, de a CDU és a testvérpárt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségén belül azonban ennek ellenére sem akadt kihívója.

Merkelnek az újraindulása melletti döntését elősegíthette az is, hogy a CSU vezetője, Horst Seehofer bajor miniszterelnök az utóbbi hetekben többször jelezte, hogy pártjának fontosabb a szövetség egysége, mint a menekültek befogadásának évi 200 ezer fős felső határa, amelynek bevezetését a CSU sürgeti, Angela Merkel pedig elveti.

A CDU/CSU országos választói támogatottsága a legutóbbi felmérések szerint 33 százalék körül van, ami elmarad a 2013-as Bundestag-választáson elért 41,5 százaléktól, de a párt még így is messze a legnépszerűbb politikai erő, mintegy 10 százalékpontos különbséggel vezet a második helyezett szociáldemokrata párt (SPD) előtt.

A legfrissebb közvélemény kutatás adatai szerint pedig a lakosság 55 százaléka támogatja, hogy Angela Merkel maradjon kancellár, ami jelentős növekedést mutat az augusztusban mért 42 százalékhoz képest.

A CDU elnöksége és választmánya egyébként a vasárnap kezdődött kétnapos tanácskozáson véglegesíti a decemberi esseni kongresszusra készített határozati javaslatot, amelynek - sajtóértesülések szerint - fontos eleme, hogy a pártnak meg kell szólítania a globalizáció és a digitalizáció miatt elégedetlen, és a lecsúszástól, elszegényedéstől, munkanélküliségtől félő választókat, akik a pártrendszer hagyományos szereplőiben csalódva radikális erők felé sodródnak.

Az Iránymutatás nehéz időkben - a sikeres Németországért és Európáért című indítvány szerint vissza kell hódítani mindazon szavazókat, akik "a modernizáció vesztesének tartják magukat, és most még bal- és jobboldali populista pártoknál keresnek menedéket".

A többek között Donald Trump megválasztott amerikai elnök és a német politika új szereplője, a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németország (AfD) sikerének tanulságait is összegző indítvány szerint a kereszténydemokraták felelősséggel tartoznak a politikai spektrum szélei felé forduló választók iránt is, és ez a felelősség a mostani, "nehéz időkben" abban áll, hogy a párt iránymutatással és konkrét megoldásokkal szolgál.

– olvasható a sikeres Németországért és Európáért című kongresszusi határozati javaslatban.
 

A CDU vezetése egyébként még adócsökkentést, nyugdíjreformot és a családtámogatások növelését is ígéri az indítványban.

A menekültüggyel kapcsolatban pedig kiemeli: