Németországban 705 főt tartanak számon közveszélyes iszlamistaként, de közülük csak kettőre raktak nyomkövetőt, hiába változtattak törvényt ennek érdekében.

Az egyik berlini karácsonyi vásár ellen elkövetett merénylet miatt módosították a törvényeket, és lehetővé tették, hogy a közveszélyes iszlamistákat elektronikus nyomkövető jeladó viselésére kötelezzék a hatóságok. A szövetségi bűnügyi hivatalról (BKA) szóló törvény megváltoztatását követően a terrorcselekményre hajlamos személyek állandó megfigyelés alatt lehetnek a készülék segítségével. A lábbilincs egyébként nemcsak a bokán, hanem a karon is hordható.

A veszélyes iszlamisták felügyelete a tartományokra tartozik, így az ő döntésük, hogy a szövetségi állam döntését átültetik-e a gyakorlatba vagy sem. A lehetőséggel eddig csak Bajorország élt, ahol két szélsőséges muszlim kapott nyomkövetőt – írja a DW. A többi tartomány, köztük Berlin is vonakodik a törvény alkalmazásától.

A rendőrség szerte Németországban ódzkodik a lábbilincs alkalmazásától, mivel azt általában szexuális bűnelkövetőkön szokták alkalmazni, nem pedig iszlamistákon. A szexuális bűnelkövetőket így távol tarthatják például az iskoláktól és az óvodáktól.

A rendőrség úgy gondolja, hogy nehéz meghatározni azokat a területeket, ahova nem mehetnek a szélsőséges iszlamisták, valamint hiába van rajtuk a lábbilincs, attól függetlenül nem tudják követni, hogy mit csinálnak, kikkel találkoznak, ezért inkább nem is raknak rájuk nyomkövetőt.

Az elektronikus nyomkövetőt 2011-ben vezették be Németországban, hogy ezzel is csökkentsék a börtönben lévő rabok létszámát. Az eszközt többnyire csak olyanokon alkalmazzák, akiket már hivatalosan elítéltek, és két évet leültek már. Ebben az a nehézség, hogy az iszlamistákat még nem ítélték el, és ha a hatóságok nyomkövetőt szeretnének rakni egy szélsőséges iszlamistára, a rendőrségnek be kell bizonyítani, hogy az illető tényleg veszélyt jelent a társadalomra. Ráadásul az sincs definiálva, hogy mit jelent a veszélyt jelentő iszlamista, ezért nehéz bizonyítani a hatóságoknak, hogy az illető tényleg fenyegetést jelent a társadalom számára.

Ha a rendőrség azt feltételezi, hogy valaki terrortámadást fog elkövetni, az illetőt letartóztathatják, vagy elrendelhetik a teljes körű megfigyelését, amivel több információt tudnak róla szerezni, mint a nyomkövetővel.

A rendőri szakszervezet, a GdP elnöke, Oliver Malchow szerint már a törvény elfogadásakor tudták, hogy a német parlament feleslegesen módosította a szabályokat, mert a hatóságok nem fognak élni a lehetőséggel, mivel rengeteg jogi akadályba ütközik a szélsőséges iszlamisták nyomkövetése.

Tehát Merkeléknek sikerült egy újabb látszatintézkedést hozni, mert ezzel a lépéssel nem valószínű, hogy bármilyen terrortámadást megelőzhetnének, pedig nagyon próbálják a németekbe sulykolni azt, hogy biztonságban vannak. Az újabb intézkedések hallatán a választók pedig megnyugodnak, hogy ez így is van, még akkor is, ha valójában más a helyzet.