Angela Merkel „kitart a 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatos döntései mellett”, ugyanakkor a Bucsán és Ukrajna más településein történt „atrocitások fényében” teljes mértékben támogatja a német szövetségi kormány és a nemzetközi közösség Ukrajna melletti erőfeszítéseit, amelyek „véget vetnek Oroszország barbárságának és Ukrajna elleni háborújának.” – közölte a szóvivő.

Volodomir Zelenszkij egyik, vasárnap esti videóüzenetében felszólította Angela Merkelt és Nicolas Sarkozy volt francia államfőt, hogy látogassanak el Bucsára, ahol – szavai szerint – képet alkothatnak az Oroszországgal kapcsolatban 14 éve követett politikájuk kudarcáról.

Az ukrán elnök és a volt német kancellár kijelentései arra vonatkoznak, hogy a 2008-as NATO-csúcson ugyan ígéretet tettek arra, hogy Ukrajna a védelmi szövetség tagja lehet, de nem indították el az úgynevezett csatlakozási akciótervet (MAP), méghozzá főleg a Moszkva tiltakozására hivatkozó német és francia kormány ellenállása miatt.

A kijevi vezetés Frank-Walter Steinmeier német államfőt is több alkalommal élesen bírálta. Legutóbb Andrij Melnyik berlini ukrán nagykövet, aki egy vasárnapi lapinterjúban úgy vélte, hogy Steinmeier korábban – még kancellária-miniszterként – majd külügyminiszterként orosz kapcsolatok sűrű hálózatát építette ki, és ezek a kapcsolatok a jelenlegi szövetségi kormányt is befolyásolják. A diplomata hozzátette, hogy a szövetségi elnök számára Németország és Oroszország jó viszonya „alapvető fontosságú, szent dolog”, és ezen az Ukrajna elleni orosz agresszió sem képes változtatni.

Frank-Walter Steinmeier vagy az elnöki hivatal nem reagált a bírálatokra, Wolfgang Büchner helyettes kormányszóvivő viszont hétfői berlini tájékoztatóján kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a német szövetségi kormány megérti, hogy Ukrajna rendkívüli helyzetben van és pusztító háború célpontja, de ezzel együtt is visszautasítja az államfővel szembeni ukrán kritikát.

Az ukrán fővárostól, Kijevtől mintegy 30 kilométerre északnyugatra fekvő Bucsát a február 24-én elindított háború első napjaiban foglalták el az orosz csapatok, és a napokban foglalták vissza az ukrán erők. Az oroszok távozása után több száz meggyilkolt civil holttestére bukkantak.

Olaf Scholz német kancellár elítélte és az orosz hadsereg háborús bűncselekményének minősítette a vérengzést. Annalena Baerbock külügyminiszter közölte, hogy az eset miatt várhatóan megszigorítják az Oroszország elleni európai uniós szankciókat.