Az igazságügyi reform kapcsán kerekedett vita Brüsszel és Lengyelország között.

Franciaország és Németország támogatni fogja az Európai Bizottságot, ha úgy dönt, jövő héten megindítja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelország ellen a vitatott igazságügyi reform miatt – közölte Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján pénteken.

Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóját követően a francia és a német vezető kijelentette, továbbra is reménykednek abban, hogy Mateusz Morawiecki új lengyel kormányfővel a következő napokban tervezett beszélgetésekkel elkerülhető az eddig példa nélküli uniós eljárás.

A lengyel alsóház múlt héten fogadta el az Andrzej Duda államfő által előterjesztett két bírósági törvényt.

A jogszabály egyik előírása alapján 70 évről 65 évre – a jelenleg érvényes korhatárra – csökkentenék a bírák nyugdíjkorhatárát. A szolgálati idő meghosszabbításáról kérésükre az államfő dönthetne. A legfelsőbb bírósági tagok nyugdíjazása az egyik fő pontja volt az Európai Bizottság kifogásainak a lengyel igazságügyi reformról.

A törvény olyan hatáskörrel is megbízná a legfelsőbb bíróságot, hogy úgynevezett "rendkívüli panaszok" nyomán fellebbezési eljárásban vizsgálhassa felül az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit, akár 20 évre visszamenőleg is.

A legfelsőbb bíróság jelenleg is a legfelsőbb fellebbviteli szintet jelenti, nem hoz azonban érdemi ítéleteket, csupán az alacsonyabb szintű ítélőszékeknek küldi vissza az ügyeket újratárgyalásra.

A rendkívüli panaszokról az újonnan kinevezendő nem hivatásos bírák (ülnökök) is dönthetnének. Az ülnökök az újonnan létrehozandó fegyelmi kamarába is bekerülnének, mely az igazságügyi dolgozók által elkövetett bűnügyi, erkölcsi kihágásokkal foglalkozna.

A szejm pénteki napirendjén szerepelt a lengyel bírósági reformot szintén előkészítő másik törvény zárószavazása is, az említett jogszabály az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) szól.

E törvény szerint a 25 tagú KRS 15 bírótagját az alsóház választaná meg, mégpedig egy olyan listából, amelyet a parlament igazságügyi bizottsága a bírói csoportosulások javaslatai alapján állítja össze, és minden parlamenti frakció legalább egy jelöltje szerepel rajta. A KRS bírótagjait az első fordulóban háromötödös többséggel, eredménytelen szavazás esetén a második fordulóban abszolút többséggel választanák.

A 7. cikkely azt a célt szolgálja, hogy betartassa az Európai Unió alapértékeit. Az unió szerződésének 2. cikkelye tartalmazza azokat az alapértékeket, melyeket az unióban közösnek neveznek: a szabadság, az egyenlőség, az alapvető emberi jogok, a jogállamiság, a demokrácia, a kisebbségi jogok.

A szabály kimondja, hogy ha ezek a jogok tartósan és súlyosan sérülnek, akkor el lehet indítani valamely tagállam ellen ezt a bizonyos 7. cikkelyt, melyet az uniós szakzsargonban atomfegyvernek neveznek, hiszen az eljárás végén akár odáig is el lehet jutni, hogy az adott tagállamot megfosztják szavazati jogától a tanácsban.

Mivel a 7. cikkely súlyos büntetés, és eddig még soha nem alkalmazták az Európai Unió történetében, létrehoztak egy köztes fázist, a jogállamisági mechanizmust.

(MTI, Híradó)