Németországban lehetséges törvényben rögzíteni, hogy a bevándorlásban előnyben részesítik az európaiakat – mondta Angela Merkel kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke egy keddi lapinterjúban. 

A kormányfő a bevándorlás mellett a menekültügyről is beszélt a Der Tagesspiegel című lapban megjelent interjúban, ismét megerősítve, hogy kitart eddigi politikája mellett, és elutasítja a befogadható menedékkérők felső határának kijelöléséről szóló CSU-s követelést.

Angela Merkel a CSU vezetőségének hétvégi tanácskozásán elfogadott állásfoglalásban szereplő “bevándorlás-korlátozási törvényről” szólva kiemelte, hogy az ilyen jogszabályok mindig a befogadó ország érdekein alapulnak és feltételekhez kötik a bevándorlást, amiben nincs kivetnivaló, mert éppen ez az ilyen törvények értelme minden országban.

Mint mondta, Németország is alkothat egy törvényt, amelyben az uniós tagságból kiindulva rögzíthetik például azt, hogy előnyben részesítik az Európából érkező bevándorlást. Azonban ennek az ügynek nincs köze a menedékjoghoz vagy a genfi menekültügyi egyezményhez.

Arra a kérdésre, hogy meddig tarthat ki a menekültpolitikájával a CDU nagy része és a CSU felől mutatkozó ellenállással szemben, rámutatott, hogy a CDU tavaly decemberi kongresszusán csaknem egyhangúlag hoztak határozatot a menekültpolitikáról, így rögzítették azt is, hogy a menedékkérők tavaly tapasztalt erősségű beáramlásának folytatódása túlterhelné Németországot, ezért ellenőrzés és irányítás alá kell venni a folyamatot, és jelentősen csökkenteni kell az érkezők számát.

– mondta a pártelnök-kancellár.

Kiemelte, hogy ismert az álláspontja azzal a CSU-s követeléssel kapcsolatban, hogy évi 200 ezer főben kell korlátozni a befogadható menedékkérők számát. Egy ilyen felső határ helyett az uniós külső határ jobb védelmére kell törekedni, küzdeni kell a migráció “illegalitásának” felszámolásáért és a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, és az EU-Törökország megállapodáshoz hasonlóan méltányos megállapodásokat kell kötni a menekülteket kibocsátó országokkal és a tranzitországokkal – fejtette ki Angela Merkel.

Németországban mindig is voltak heves, egészen a családok szintjéig hatoló politikai viták, amelyek Németország önképéről, értékeiről, nemzetközi feladatairól szóltak, elég csak a hetvenes évek végén a fegyverkezésről vagy a terrorizmusról folytatott diskurzusra gondolni – mondta a kancellár, hangsúlyozva: akinek alapvető politikai döntéseket kell hoznia, akkor is teljesítenie kell feladatát, ha a döntések “polarizálnak”, megosztják a társadalmat.

Kiemelte, hogy komolyan veszi az emberek aggodalmát és hatékony megoldásokkal akarja meggyőzni őket. Ugyanakkor a menekültügy körüli aggodalmak mellett “felszínre jutott néhány olyan előítélet is, amely látensen mindig is jelen volt”. Ezt mutatják az antiszemitizmusról az utóbbi években készített felmérések, mint ahogy a kilencvenes években kirobbant szélsőjobboldali zavargások és a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű neonáci terrorista sejt gyilkosságai révén is tudható, hogy Németországban van “potenciálja az ellenérzéseknek, sőt a gyűlöletnek is az idegenekkel szemben”. Ezekkel szemben a politikának fel kell lépnie – mondta Angela Merkel.

Azt is elmondta, hogy a menekültdráma jóval azelőtt kezdődött, hogy a német-osztrák határt nem zárták le 2015. szeptember 4-én mindazok előtt, akik “Budapesten súlyos humanitárius szükséghelyzetbe kerültek”, azzal kapcsolatban pedig, hogy bírálták, amiért menedékkérőkkel fényképezkedett, azt mondta, hogy “egy szelfi miatt senki nem hagyja el a hazáját”.