Megszólalt Szaddám egykori CIA-s kihallgatótisztje
2016.12.18. 17:28
Az USA hibát követett el Szaddám Huszeinnel és Irakkal kapcsolatban – állítja a kivégzett iraki diktátort kihallgató CIA-s elemző.
John Nixon több alkalommal is kihallgatta Szaddámot és azon a véleményen van, hogy Amerika több dologban is tévedett, amikor meghozta döntését Irak lerohanásáról.
A legnagyobb tévedés az a feltételezés volt, hogy Szaddám be akarta vetni tömegpusztító fegyvereit. A CIA a diktátorral kapcsolatban számos egyéb dologban is tévedett: rosszul mérték fel egészségi állapotát, szokásait és a szerepét Irak kormányzásában.
A feltételezések szerint Szaddám vaskézzel irányította országát, ám a diktátor szavaiból az derült ki, hogy az utolsó pár évben teljesen elvesztette irányítását az ország felett. Nem voltak tervei, nem tudta, hogyan védje meg az országot, és arról sem volt fogalma, hogy mivel foglalatoskodnak kormánya tagjai.
A diktátor tagadta, hogy Iraknak bármi köze lett volna a szeptember 11-i terrortámadáshoz.
Megdőlt az a legenda is, amely szerint Szaddámnak dublőrei voltak. A CIA-elemző részletesen elemezte Szaddám nyilvános fellépéseit és nem talált arra utaló jeleket, hogy bizonyos rendezvényeken nem a diktátor, hanem egy hasonmása jelent volna meg.
Nixon, az elemző kritikával illette George W. Bush elnököt is: szerinte az elnök csak a neki tetsző, az ő álláspontját erősítő véleményeket hallotta meg, a kritikákat figyelmen kívül hagyta.
A kihallgatások alatt az elemző megkérdezte a diktátort, hogy szándékában állt-e tömegpusztító fegyvereket bevetni az Szaúd-Arábiában állomásozó amerikai csapatok ellen.
Nixon a Daily Mailnek írt cikkében számolt be a válaszról:
sosem gondolkodtunk azon, hogy tömegpusztító fegyvereket vessünk be. Ezt meg sem vitattuk. Vegyi fegyvereket vessünk be a világ ellen? Miért tennénk, ha ellenünk sem vetettek be ilyesmit?"
– mondta Szaddám. Az elemző szerint nem ezt a választ várták a diktátortól, ugyanis az USA és szövetségesei azért rohanták le Irakot, mert a gyanú szerint a rezsim bármikor kész volt bevetni tömegpusztító fegyvereit.
A diktátor tagadta, hogy léteznének tömegpusztító fegyverek Irakban és azt is tagadta, hogy kapcsolatban álltak volna terroristákkal, így például Oszama bin-Ladennel.
Huszein figyelmeztette az elemzőt: az a fajta demokráciaexport és nemzetépítés, amelyet az amerikaiak terveztek, nem fog sikerülni.
Arra jutnak majd, hogy Irakot mégsem olyan egyszerű kormányozni"
– mondta a diktátor. Amikor az elemző megkérdezte, hogy mégis miért, akkor a diktátor válaszában kiemelte, hogy az amerikaiak nem ismerik az ott élő embereket, a nyelvet, a gondolkodást, a történelmet és az időjárást.
Huszeint 2006-ban, elfogása után három évvel felakasztották. A jóslatai azonban valóra váltak: azóta 200 000-en haltak meg az országot lángba borító erőszakban. Az amerikaiak 13 évvel az invázió után is 5000 katonát állomásoztatnak az ország területén.
Az elemző szerint Bush elnök elégedetlen volt az eredményekkel és mindenképpen tömegpusztító fegyvereket szeretett volna látni. A bukásért a CIA-t okolta.
Biztosan nem mondta meg, hogy hova dugott el néhány üvegcsényi lépfenét?"
– próbált viccelni az elemzővel Bush elnök egy személyes jelentéstétel során, ám Nixon nem találta annyira viccesnek a dolgot, mivel akkora már 4000 amerikai vesztette életét a hadműveletekben.