A brüsszeli lapok szombati elemzései szerint súlyos gazdasági és politikai következményekkel fog járni Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból, az okozott károkat azonban egyelőre nem lehet pontosan felmérni. A The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadásában arra figyelmeztetett, a britek távozása megnehezíti, hogy a Nyugat egységes válaszokat adjon a közös kihívásokra, és magában hordozza a további bomlás kockázatát. A cikk szerint a lépés maga után vonhatja a nacionalista erők térnyerését több uniós tagállamban, például Hollandiában és Franciaországban, illetve újabb válságot idézhet elő Európában, amelynek a lassú gazdasági növekedéssel, a terrorizmussal, valamint a migrációs krízissel is meg kell küzdenie. A Financial Times című gazdasági napilap arról írt, hogy Nagy-Britannia kilépése jelentősen megváltoztatja az EU-n belüli erőviszonyokat. Jelenleg a blokk hét, eurózónán kívüli országa több mint 30 százalékát adja az unió gazdasági teljesítményének, ez a britek távozása után mintegy 15 százalékra fog csökkenni. A brit uniós tagság megszűnése (Brexit) nyomán szakértők szerint tovább fog erősödni Berlin politikai és gazdasági befolyása az Európai Unióban, amit még Németországban sem tartanak kívánatosnak.

David Cameron brit miniszterelnököt hibáztatják értékeléseikben a Brexit mellett döntő népszavazás másnapján megjelent spanyol napilapok, egyúttal Brüsszeltől határozott fellépést várnak el a kilépési tárgyalások során, hogy elejét lehessen venni más tagállamok kiválási szándékának.

Az ABC konzervatív napilap A populizmus próbára teszi Európát című szerkesztőségi véleménycikkében hangsúlyozta, hogy Európa drágán megfizet Cameron meggondolatlanságáért, mert vagy nem volt tisztában a britek érzéseivel - amelyeket egyébként éveken át saját pártja táplált -, vagy nem ismerte saját korlátait a kihívásokkal szemben.

A Brexit nem az egyetlen veszély az EU folytonosságára nézve - írja az ABC, kifejtve, hogy az ellenség a populizmus, legyen nacionalista vagy baloldali, amely belülről fenyegeti legerősebben az európai projektet.

Az El Mundo liberális napilap szerkesztőségi véleménycikkében lényegében hasonló következtetésekre jutott, történelmi és politikai katasztrófának minősítve a Brexitről szóló döntést, mert ez erősíti azt a félelmet, hogy az Európai Unió nem egy visszafordíthatatlan projekt, az európai integrációt meg lehet törni.

A francia sajtó a Brexitet a berlini fal összeomlásához hasonló történelmi fontosságú eseményként értékelte.

"Világméretű földrengés", "mennydörgés", "figyelmeztető lövés", "Európát kiütötték", "Európát földrengés rázta meg" - olvasható a lapok címoldalán, amelyek elsősorban attól tartanak, hogy a brit népszavazás eredménye fertőző lehet, és dominóhatást indíthat el az Európai Unióban. A szerkesztőségi írások a megrökönyödést tükrözik, de azt is megállapítják, hogy a Brexit valódi politikai lehetőséget teremtett Francois Hollande francia elnöknek Európa megmentésére.

A baloldali liberális Le Monde szerint "az EU-ra történelmi vereséget mértek", a Libération - amely címlapján Good Luck felirattal jelent meg, és ironikusan sok szerencsét kíván a kötélen lógó Boris Johnsonnak, Nagy-Britannia várható következő kormányfőjének - úgy látja, hogy "Európa közös háza ég".

A Le Figaro szerint az Európai Unió megmentéséhez "mindent újra kell gondolni, a módszert, a célokat és a résztvevőket". A konzervatív lap ugyanakkor úgy véli, hogy Nagy-Britannia kilépése az EU-ból "nem a világ vége, hanem csak azé az Európai Unióé, amelyet eddig ismertünk".

Csapás Európára címmel és a közepén kivágott európai zászló képével jelent meg a Corriere della Sera című, legnagyobb példányszámú olasz napilap szombaton. Vezércikkében úgy fogalmazott, hogy "a történelem nem halad mindig előre, néha megáll, máskor visszafele tart, és Londonban jó nagyot ugrott hátra". Az újság megjegyezte: a római kormánynak megkönnyebbülést jelent, hogy az olasz alkotmány értelmében ilyen népszavazást Olaszországban nem lehet tartani.

Nagy-Britannia meglékelte Európát - írta a balközép La Repubblica, amely a Brexit olasz belpolitikai következményeire hívta fel a figyelmet, vagyis arra, hogy a következő európai "omlás" Olaszországban következhet be, ha az őszi olasz alkotmányos népszavazáson a Matteo Renzi vezette kormány megbukik. Az újság szerint a Brexit után Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt győzelme sem tűnik már lehetetlennek.

Az IlSole24Ore című gazdasági napilap a "populista áramlatok Európájáról" cikkezett, idesorolva a migrációs kvótákról rendezendő magyar népszavazást is.

Az uniónak újrakezdésre van szüksége, és alapvető változásokat kell véghezvinnie - állapítják meg az osztrák lapok szombaton.

A Der Standard című liberális újság kommentárja szerint a britek kilépése után az unió elvesztette jelentőségét.

A konzervatív Die Presse vezércikke szerint a Brexit kapcsán nemcsak Európáról és az unióról kell beszélni, hanem a demokrácia szabályairól és az elitről is. A főszerkesztő, Rainer Nowak által jegyzett írás szerint az első reakciók szerint Nagy-Britanniának, az uniónak és még az osztrák kormánynak is változtatnia kell, csupán az "eredmény felett éljenző" jobboldali populisták nem akarnak semmit sem másképpen csinálni.

A Kurier című független lap vezércikkében az olvasható, hogy a britek terv nélkül menekültek az unióból, hiányoznak azok a politikusok, akik az ország jövőjén dolgoznak. Az írás szerint nehéz idők jönnek a britek és Brüsszel számára is, hiszen most kell tisztázni a feltételeket. A lap főszerkesztője, Helmut Brandstätter által jegyzett írás szerint a "vak és süket" uniós politikusok ugyanolyan hibásak a jelenlegi válságért, mint amennyire a "felelőtlen populisták", akik úgy tettek, mintha lenne megoldásuk Európa számos problémájára.

A brit népszavazáson hozott döntés számos kockázattal jár Lengyelország számára, mely több szempontból szövetségest látott Londonban - állapította meg a Rzeczpospolita című jobbközép, független napilap szombati kommentárjában.

A WSieci című konzervatív hetilap kommentátora úgy vélekedett, Varsó elveszíti szövetségesét "az uniós szklerózis elleni harcban", a tagállamok között megindul a küzdelem a befolyásért, a súlypont még jobban Párizs és Berlin felé tolódik el. Lukasz Warzecha szerint "az apokaliptikus forgatókönyvek mégsem válnak be", London elrendezi az EU-val való viszonyát, bár pesszimista forgatókönyv szerint "az euroföderalisták megpróbálják keresztülvinni beteges ötleteiket". Varsó a Brexit után átvehetné London eddigi szerepét, kiállva "a rugalmas, az állampolgárokat meghallgató, bürokráciamentes" EU mellett - állapította meg a kommentátor.

A nagy-britanniai népszavazás eredménye felett nem a briteknek, hanem inkább "az EU maradékának" kellene elgondolkodnia - írta a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap szombati kommentárjában. Úgy véli: Nagy-Britanniának segíteni fog az EU-ból való távozás, új energiát ad neki, míg az EU-ra inkább a szétesés vár, jó esetben békés úton.

A Lidové Noviny című konzervatív lap szerint nincs semmi vész. A legoptimistább forgatókönyv az, hogy Nagy-Britannia olyan státust szerez, mint Norvégia vagy Svájc: ezeregy szállal Európához kötve, de formálisan mégis kívül lesz. Míg a britek tudják, mit akarnak, Európa válasza a brit döntésre egyelőre csak alakulófélben van - mutatott rá az újság.

Az Adevarul című román liberális lap szombati számának kommentárja szerint Nagy-Britannia távozásának az Európai Unióból pozitív hozadékai is vannak.

A jobboldali Evenimentul Zileiben Silviu Sergiu azt állítja, hogy a Brexittel csak Oroszország nyer, amelynek még jobban "megnő majd az étvágya". A brit ellenkezés nélkül Németország még inkább Moszkva felé fogja húzni az Európai Uniót, a kelet-európai országok legnagyobb rémületére, így a migrációs válságtól amúgy is meggyengült unió aligha kerülheti el a szétesést - állítja a szerző.

Az orosz lapok szombaton kiemelt figyelemmel foglalkoztak a Brexit hatásaival Nagy-Britanniára, az Európai Unióra, Oroszországra és a világgazdaságra.

- vélekedett a Novaja Gazeta című független napilap.

A Vedomosztyi című lap brit és orosz szakértőket megszólaltató elemzésében rámutatott, hogy a Brexit Nagy-Britanniában törést okozott mind a Munkáspártban, mind a Konzervatív Pártban, ezért mindkét politikai erőnél vezetésváltás várható, és az ország esetleges széthullásáról szóló jóslatok nem feltétlenül üres szólamok.

Az Oroszországgal szemben meghirdetett szankciók a brit kilépési döntés ellenére sem enyhülnek majd, mert noha Moszkvával szemben az EU-n belül London képviselte leginkább a "héja" politikát, a szigetország még minimum két évig az EU tagja marad.

Az RBK gazdasági lap egy Twitter-bejegyzésre hívta fel a figyelmet, amelynek szerzője Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszter, a készülő új gazdasági stratégia kidolgozásának kulcsszereplője, a Stratégiai Fejlesztések Központja alapítvány vezetője. Kudrin arról írt, hogy Nagy-Britanniának az unióból történő kilépését követően az EU a világrangsor második helyéről a harmadikra esik majd vissza a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján számolt GDP alapján. A szakember rámutatott, hogy a Brexit nyomán az EU PPP alapú GDP-je 19,2 ezer milliárd dollárról 16,5 ezerre csökken, aminek következtében Kína (19,39 ezer milliárd dollár) és az Egyesült Államok (17,95 ezer milliárd dollár) mögé szorul majd.

Az izraeli lapok elemzései szerint a jelenlegi kormányzat számára nem hátrányos a britek távozása és az EU meggyengülése, és ezért a vezető politikusok nem nyilatkoztak a Brexitről, miközben meleg szavakkal méltatták David Cameron távozó brit kormányfőt.

A Háárec című újság elemzője szerint a népszavazással Cameron eggyel több politikai játszmát játszott a kelleténél, és ezzel Európában elszigeteli, gazdaságilag veszélyezteti, valamint amerikai függésbe sodorja országát.

A ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja szerint az izraeli jobboldalon voltak, akik ünnepeltek a népszavazás eredményei láttán, mert egyik legerősebb és legfontosabb állama nélkül a meggyengült Európa kevésbé tud majd nyomást gyakorolni Izraelre a palesztin békefolyamat és a ciszjordániai terjeszkedés ügyeiben, kisebb csapást jelentenek majd Jeruzsálemet bíráló határozatai. A lap Izrael számára kedvezőnek véli, hogy Nagy Britannia az EU-n kívül is az ENSZ Biztonsági Tanácsának fontos tagja marad, és talán önálló szerephez juthat az Egyesült Államok, Oroszország, az ENSZ és az Európai Unió alkotta közel-keleti kvartettben, kvintetté növelve azt.

(MTI)