A szenátus elnökének hivatalos bejelentése szerint Conte 156 szavazattal, 140 ellenében, 16 tartózkodás mellett szerezte meg a szenátus bizalmát. A stabil kormányzáshoz szükséges többség alsó határának 155 szavazat számított, az abszolút többséghez 161 szavazat lett volna szükséges. A szavazási eredményt viták kísérték, mivel a felsőház két tagja a voksolási időn túl szavazott, és éppen ez növelte Conte támogatottságát.

Elemzők rámutattak, hogy a kormányválságot a múlt héten előidéző, Matteo Renzi vezette Élő Olaszország (IV) két tagja a párt által diktált tartózkodás helyett Contét támogatta. Meglepetésre bizalmat szavazott a kormánynak két örökös szenátor, köztük Mario Monti volt kormányfő, továbbá a Hajrá Olaszország (FI) két tagja. Őket azonnal kizárták a jobbközép pártból.

A Sky TG24 hírtelevízió kommentárja szerint

Matteo Salvini, a Liga és a jobbközép ellenzék vezetője az államfő, Sergio Mattarella „közbelépését” sürgette, azt hangoztatva, hogy Giuseppe Conte elveszítette biztos többségét, egy-két szavazattal pillanatnyilag levegőhöz jutott, de gyenge kormány vezeti az országot az egészségügyi, gazdasági vészhelyzetben.

– jegyezte meg a Liga vezetője. „Miközben a kormánypártok a székeik elveszítésétől tartanak, az olaszok az egészségüket, munkájukat, biztonságukat veszítik el” – hangoztatta Salvini.

Elemzők szerint Conte egyeztetésre készül az államfővel. Tervei között szerepel a kormánytöbbség bővítése új erőkkel.
A miniszterelnök egy nappal korábban az alsóházban tartott bizalmi szavazáson is többséget szerzett, 321 szavazattal, 259 ellenében, 27 tartózkodás mellett.

Ugyanez nehezebbnek bizonyult a szenátusban, ahol biztosan csak az Öt Csillag Mozgalom (M5S), a baloldali Demokrata Párt (PD) és a Szabadok és Egyenlők (LeU), valamint a függetlenek egy részének támogatására számíthatott.

Sajtóértesülések szerint Giuseppe Conte az utolsó pillanatig egyenként igyekezett „összeszedegetni” a szenátorokat a függetlenek és minden lehetséges párt soraiból kormánya fenntartásához. A miniszterelnök korábban jelezte, hogy abszolút többség nélkül sem készül benyújtani lemondását.

Conte a szenátusban nagy vonalakban a képviselőházban mondott beszédét ismételte meg. Az összes parlamenti erő együttműködését kérte a kormányzás folytatásához – ahogyan mondta – a jelenlegi „sorsdöntő” időszakban. Hangoztatta, hogy az egészségügyi és gazdasági vészhelyzetben a politikai stabilitás hiánya „lakossági haraghoz és erőszakhoz” vezethet.

A Matteo Salvini vezette jobbközép koalíció pártjai – a Liga, az Olasz Testvérek (FdI) és a Hajrá Olaszország (FI) – közös közleménye szerint

Az ellenzéki pártok kifogásolták, hogy a „kaméleon” Conte 2018 óta „cinikus átalakulással” minden évben más koalíció élére állt. Salvini „szánalmas színdarabnak” nevezte a kormánynak a bársonyszékekbe való kapaszkodását, és kijelentette, hogy aki ezt a vezetést támogatja, cinkossá válik az ország tönkretételében.
A legnagyobb példányszámú napilap, a Corriere della Sera kommentárja szerint Giuseppe Conte két év alatt először Matteo Salvinit, most pedig Matteo Renzit „szorította ki” maga mellől.

Elemzők egyetértenek abban, hogy

Conte egy új, centrista parlamenti erő kiépítésén dolgozik, amelynek a következő választásokon a miniszterelnök-jelöltje lehetne.

Sajtókommentárok szerint a közte és Matteo Renzi között hónapok óta tartó „pókercsatát” Conte nyerte meg. A 2018-ban jogászprofesszorból lett miniszterelnök először az M5S és a Liga, majd az M5S és a PD koalícióját vezette, mostantól pedig egy újabb formáció élén akarja folytatni. Júliustól a közelgő államfőválasztás miatt nem lehet feloszlatni a parlamentet, így a törvényhozás egészen 2023-ig a helyén maradhatna. Vélemények szerint a mostani fordulat az M5S által támogatott „bábminiszterelnökből” „igazi politikussá” léptette elő Giuseppe Contét, aki minden vetélytársa számára veszélyessé vált.