Hancock a Twitteren közzétett bejegyzésében az egész ország sikertörténetének minősítette az eredményt, amelyért köszönetet mondott a brit állami egészségügyi szolgálatnak (NHS), a brit fegyveres erőknek, az önkénteseknek, a helyi tanácsoknak és a lakosságnak.

Ez azt is jelenti, hogy a december 8-án indított oltási kampány eddigi időszakában a teljes felnőtt brit lakosság csaknem fele részesült a koronavírus elleni oltásból.

A brit egészségügyi minisztérium részletes szerda esti ismertetése szerint eddig 25 273 226-an kapták meg az első dózist a Nagy-Britanniában forgalmazott két oltóanyag – a Pfizer/BioNTech vagy az Oxford/AstraZeneca vakcina – valamelyikéből. A második dózist 1 759 445 embernek adták be.

A brit kormány célkitűzése az, hogy

Az eredeti oltási menetrend ezt a célt szeptemberre tűzte ki, de Boris Johnson brit miniszterelnök nemrégiben bejelentette: az oltási kampány lendülete alapján a kormány a céldátumot július végére előrehozta.

Szerdán megkezdődött az 50-54 év közötti korosztály oltása, és így az oltási kampány a legveszélyeztetettebbként kijelölt lakossági csoportok közül az utolsóban is elindult.

A teljes menetrenden belül a következő célkitűzés az, hogy az elsőbbségi listán szereplő mind a kilenc kockázati csoport összes tagját – vagyis az 50 éven felüli teljes brit lakosságot – április közepéig beoltsák.

A brit média szerdán ismertetett egy levelet, amelyben az NHS arra hívja fel a helyi egészségügyi hatóságok figyelmét, hogy március végétől négy hétig jelentősen csökkenhet a rendelkezésre álló vakcinamennyiség, és ebben az időszakban ne töltsenek fel új oltási időpontokat az országos vagy a helyi jelentkezési rendszerekbe.

Ennek oka nem derült ki pontosan, de Matt Hancock a Downing Streeten tartott szerda esti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a rendelkezésre álló oltóanyag-mennyiség mindig is ingadozott, és az állami egészségügyi szolgálat rendszeresen küld körbe hasonló technikai tájékoztatásokat.

A BBC közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozó források szerint az NHS körlevele korántsem azt jelenti, hogy áprilisban leállna a nagy-britanniai oltási kampány, hiszen arra a hónapra is milliók kaptak oltási előjegyzést, és akinek időpontja van, az meg is kapja a vakcinát.

A brit egészségügyi minisztérium szerdai adatsora változatlanul azt mutatja, hogy

A minisztérium közölte: szerdán 5758, a szerda estével zárult egy hétben 39 655 új koronavírus-fertőzést azonosítottak szűrővizsgálatokkal országszerte.

Az év elején voltak időszakok, amikor naponta 60 ezernél több, esetenként csaknem 70 ezer új koronavírus-fertőzést mutattak ki tesztekkel Nagy-Britanniában.

A brit kormány számítási módszertana szerint – amely a koronavírus-fertőzés megállapítása utáni 28 napon belül bekövetkező haláleseteket veszi figyelembe – szerdán 141, a szerdán véget ért egy hétben 844 páciens haláláról érkezett jelentés.

Ez azt jelenti, hogy

Az év elején voltak olyan időszakok, amikor meghaladta a napi 1300-at a Covid-19 betegségben elhunytak száma Nagy-Britanniában.

A szerda esti sajtótájékoztatón Jonathan Van-Tam angliai tisztifőorvos-helyettes megerősítette: nincs bizonyíték arra, hogy az AstraZeneca vakcinájának alkalmazása növelné a vérrögképződés kockázatát. Hangsúlyozta: arra viszont bőséges bizonyíték áll rendelkezésre, hogy ez az oltóanyag emberéleteket ment meg.

Az elmúlt napokban több európai országban felfüggesztették az AstraZeneca-vakcina alkalmazását, miután vérrögképződéses esetekről érkeztek bejelentések, de a brit és az európai gyógyszerfelügyeleti hatóságok is már jelezték, hogy nincs kimutatható okozati összefüggés az ilyen esetek és a vakcina alkalmazása között.

Az angliai közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) szerdán ismertetett tanulmánya szerint a Pfizer és az AstraZeneca vakcinája egyaránt 85 százalékkal csökkenti a legveszélyeztetettebb idős korosztályokban a koronavírus-fertőzés okozta halálozás kockázatát.