Johan Galtung, a Nobel-békedíjra is jelölt szociológus még 2000-ben fejtette ki azt az előrejelzését, amely szerint 25 éven belül az "amerikai globális birodalom" összeomlása várható.

A szociológus a birodalmak összeomlását előrejelző jóslataihoz kidolgozott egy számítási módszertant, amely a társadalmon belüli feszültség tényezői alapján képes a nagy birodalmak hanyatlását előre jelezni.

A norvég tudós előrejelzése szerint az amerikai birodalom hanyatlását a globális erőszak megnövekedése mellett az jelzi majd, hogy az amerikai belpolitikában megjelenik majd az Amerika rendkívüliségébe, mint legalkalmasabb nemzetbe, valamint a jó és gonosz közötti végső háborúba vetett hitnek a kultusza.

Trump döntésén múlik, hogy elkerüli az esetleges konfliktusokat az olyan nagyhatalmi riválisokkal, mint Oroszország és Kína, illetve, felgyorsítja vagy lelassítja a birodalom széthullásának a folyamatát.

Galtung szerint minden birodalom egy birodalmi magból és a perifériát jelentő kliensországokból áll össze. A birodalmak működésének lényege pedig az, hogy a perifériák elitjei a birodalom érdekeiért cselekednek-e. A birodalmak végét, a működésképtelenné válását az jelzi, ha a periféria elitjei már nem akarnak harcolni a birodalomért.

Ebből a szempontból Trump NATO-val kapcsolatos hozzáállása – Galtung szerint – felgyorsíthatja az amerikai globális birodalom összeomlását.

Ugyanakkor a kutató azt mondta a Motherboardnak, hogy összességében véve azért még egyáltalán nem biztos, hogy összeomlik az amerikai birodalom, mivel még fennáll az amerikai demokrácia újraértékelésének lehetősége.

Galtung úgy véli, ha Trump bocsánatot kér minden általa megsértett társadalmi csoporttól, és ha tartózkodik a háborúk indításától, akkor Amerika még elkerülheti az összeomlást.

Ennek pedig az az oka, hogy az amerikai köztársaságot egy olyan dinamizmus határozza meg, amely nyitott az eszmékre, miközben támogatja a szabadságot, a termelékenységet és a kreativitást, valamint a kozmopolitizmust.