A brit miniszterelnök szerint London nagyratörő gazdasági viszonyrendszert szeretne kialakítani az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után.

Theresa May a Brit Iparszövetség (CBI) hétfői, éves kongresszusán felszólalva megerősítette, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió egységes belső piacáról is ki akar vonulni.

A brit kormány az EU-tagság megszűnésével együtt azért akar kilépni az unió egységes belső piacáról és a vámunióból is, mert nem kívánja teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt a munkaerő szabad áramlásának kötelmét –, amelyek szükségesek a tagság megőrzéséhez ezekben az integrációs szerveződésekben.

London ugyanakkor széles körű szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val, annak érdekében, hogy a brit üzleti szektor az EU-tagság megszűnése után mégis a lehető legkevesebb adminisztratív és vámakadállyal férhessen hozzá az EU belső piacához.

Theresa May a CBI hétfői kongresszusán ezt az összetett célkitűzést úgy jellemezte, hogy

A brit miniszterelnök ezzel a brit EU-tagságról tartott tavaly júniusi népszavazásra utalt, amelyen a résztvevők 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

May a CBI hétfői rendezvényén felszólalva megerősítette azt is, hogy London a brit EU-tagság megszűnése után szigorúan korlátozott időtartamú átmeneti szakaszról szeretne megállapodást elérni az EU-val annak érdekében, hogy a brit üzleti szektornak legyen ideje a majdani új viszonyrendszer elemeinek meghonosítására.

A brit kormányfő a múlt hónap végén, a Brexit utáni időszakra szóló brit kormányzati tervekről tartott firenzei beszédében ismertette részletesen először ezt a tervet. Akkori indoklása szerint a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjában, 2019 márciusában még sem az Egyesült Királyság, sem az Európai Unió, sem az EU-tagállamok nem lesznek abban a helyzetben, hogy zökkenőmentesen meghonosíthassák az új kapcsolatrendszert megalapozó feltételrendszer számos elemét, és a jövőbeni kapcsolatokat szabályozó megállapodás ratifikálásához is idő kell.