Mától életbe lép Hollandiában az úgynevezett burkatilalom, hivatalos nevén az arcot eltakaró ruhadarabok részleges tilalma, amely vonatkozik a muszlim nők által viselt, a szemet szabadon hagyó nikábra és a szemeket is hálószerű anyaggal takaró burkára is. A hajat eltakaró, ám az arcot szabadon hagyó hidzsáb viselését azonban nem tiltja a törvény.

Aki tehát mától a középületekben, a tömegközlekedési eszközökön, az iskolákban és a kórházakban nikábban vagy burkában jelenik meg, az akár 150 eurós (átszámítva mintegy ötvenezer forintos) büntetést is fizethet. Az utcai viselésre nem vonatkozik a törvény, a rendőröknek azonban igazoltatáskor joguk van levetetni a problémás ruhadarabot.

A Magyar Hírlap jelentése szerint a hollandiai muszlimok részéről azonban ellenállás mutatkozik: holland sajtóértesülések szerint a szélsőséges iszlamista tanokat képviselő, muszlim bevándorlók által alapított NIDA nevű párt azt ígérte, mindenki büntetését kifizeti. Szélsőséges muszlimok emellett azzal fenyegetőztek, „elszabadul a pokol”, ha életbe lép a törvény.

Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet szintén ellenzi a tilalmat. Geert Wilders, a bevándorlás- és iszlamizációellenes Szabadságpárt (PVV) elnöke (aki legelőször fogalmazta meg a burkatilalom ötletét még 2005-ben) erre úgy reagált: az iráni nők hősies küzdelmet folytatnak, a börtönt is kockáztatják, hogy ne kelljen kendőt viselniük, az AI „hamis szabadságharcosainak” inkább velük kellene törődnie.

Európában eddig Dániában, Franciaországban, Belgiumban, Bulgáriában és Ausztriában tilos az arcot eltakaró ruhadarabok viselése középületekben. Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és Svájcban csak részleges tilalom van érvényben.