Az Európai Parlament elnöke szerint Németországot cserbenhagyták a menekültválságban, az pedig nem fog menni, hogy mások nem akarnak befogadni muszlimokat.

Martin Schulz a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak adott interjúban elmondta, hogy Németország erőfeszítése a migrációs problémák megoldásáért nem „morális imperializmust” jelent, hanem annak a felismerését, hogy az Európai Unió legnagyobb tagállamaként a legnagyobb terhet kell viselnie az országnak.

A baloldali politikus szerint azonban más tagállamok cserbenhagyták Németországot, azt mondták, hogy „viseld csak nyugodtan a terhet, nekünk semmi közünk hozzá.”

– jelentette ki az EP elnöke.

Schulz szerint Németországban rengeteg „keményen dolgozó ember” úgy érzi, egyedül cipeli a terheket és nem törődik vele senki. Emiatt nem lehet, hogy csak néhány uniós tagállam viselje a terheket. A politikus leszögezte, hogy Németország nemcsak a menekültügyben, hanem más területeken is komoly terheket vállal, mint például „azoknak az országoknak a pénzügyi támogatásában, amelyek elzárkóznak” a menekültkérdés európai megoldástól.

Az Európai Parlament elnöke az interjúban külön megemlítette Lengyelországot, akik évi 17 milliárd eurót kapnak, melyhez a német adófizetők is hozzájárulnak,

– tette hozzá a szociáldemokrata politikus.

Martin Schulz megerősítette Angela Merkel azon véleményét is, hogy elfogadhatatlan, ha egy tagállam elutasítja muzulmán vallású emberek befogadását arra hivatkozva, hogy az ország katolikus, és „elég erős”, hogy „amint a magyar miniszterelnök mondja, a menekültválság német probléma”.

A 160 ezer menedékkérő szétosztásáról a tagállami szavazatok minősített többségével hozott döntésről szólva kiemelte, hogy a döntés megfelel az uniós szabályoknak, de egyes tagállamok, köztük Lengyelország és Magyarország nem fogadja el, ami „az Európa-politika alapvető megkérdőjelezése”.

„Bezárhatjuk a boltot”, ha az uniós törvényalkotási folyamatot tagállami parlamenti ratifikációhoz kötik – jegyezte meg a magyarországi kvótareferendumra vonatkozó felvetésre, hozzátéve, különös, hogy éppen azok az országok érzik úgy, hogy semmi közük az Európába irányuló migrációhoz, amelyek polgárai tömegesen élnek a munkaerő EU-n belüli szabad áramlásának lehetőségével.

Martin Schulz az unióval szembeni kritikákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az embereknek nem a „több Európából” vannak torkig, hanem „ezzel az Európával” és szerinte egy „másmilyen Európát akarnak”.

(MTI, Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung)