Martin Schulz 1955-ben született, Nyugat-Németországban, ismerősei szerint közvetlen ember, megélhetési politikus. A középiskolát érettségi nélkül hagyta ott, mindössze általános iskolai végzettsége van. Ennek ellenére az EU egyik legfontosabb posztját tölti be: ő az Európai Parlament elnöke.

A tanulás nem az erőssége, a középiskolai lógások után 1974-ben, 19 évesen úgy döntött, hogy politikusnak áll. Belépett Németország Szociáldemokrata Pártjába (SPD), majd egészen 1987-ig kellett várnia egy "komolyabb" pozícióra: ekkor lett az észak-rajna vesztfáliai Würselen polgármestere. Ezt a posztot egészen 1998-ig töltötte be.

1994-től az álláshalmozás jegyében az Európai Parlamentben (EP) képviselő lett. 2012-ben megválasztották az EP elnökének. 2014-ben újraválasztották.

Első megválasztása után a sajtó sokat cikkezett Schulz aluliskolázottságáról, ám a szóvivője helyretett mindenkit:

– mondta Marcin Grajewski, az Európai Parlament elnökének szóvivője.

A megválasztása után portrét közölt róla a liberális Der Speigel. A cikk így kezdődik:

A falu egyetlen rendőrének gyermeke, szolgálati lakásban nőtt föl, máig „kis proletárnak” nevezi magát. Ezen az estén

– folytatódik a cikk.

A Der Spiegel arra kereste a választ, hogy milyen fickó Martin Schulz a pódiumon kívül. Az EP elnöke szeret káromkodni, még interjúk közben is, ezért amikor a sajtónak nyilatkozik mindig kiköti, hogy a vulgáris kifejezéseket vegyék ki a szövegből utólag.

Angela Merkelt nem kedveli, sőt, folyton szapulja, ám büszke arra, hogy megvan neki a kancellár mobilszáma és szinte minden nap beszélnek – habár nem tartják sokra egymást.

Egy professzor könyvet akart írni "Az európai gondolkodás klasszikusai" címmel, és megkérte Schulzot, hogy írjon egy tanulmányt a könyvbe Európa legfontosabb politikusairól. Erre csak annyit kérdezett az EP elnöke, hogy

Schulz komoly kapcsolatokkal rendelkezik az európai baloldalon.

– mondta a Spiegel riporterének párttársaira és elvtársaira utalva.

A liberálisok közötti szolidaritás azonban nem mindig működik: korábban rendre megsértődött, amikor kiküldték az Európai Tanács üléseiről, ahol az EU tagállamainak állam- és kormányfői üléseztek.

– mondta fölháborodva.

Schulz többször is volt elvonókúrán súlyos alkoholproblémái miatt. Több forrás is állítja: gyógyult alkoholista.

Az EP elnökének egyik leghíresebb mondata azután hangzott el, hogy Szegeden tárgyalt Botka László szocialista polgármesterrel, majd a Stern című magazinnak adott interjút a kvótareferendummal és a migránsválsággal kapcsolatban.

Miután a kormány február végén kihirdette, hogy népszavazást tart a kvóták ügyében, Schulz napokkal később körbenyilatkozta a nemzetközi sajtót:

Néhány hónappal később már egészen máshogy vélekedett.

– mondta Schulz a bevándorlási válságról április közepén. Ekkor már érezhető a hangulatváltozás.

Majd következett 2016 szeptembere, amikor az Európai Parlament arról döntött, hogy felgyorsítják a menekültek és a migránsok szétosztását, méghozzá felső korlát nélkül. A népszavazás után Schulz megfenyegette a magyarokat, szerinte az ország

Egy vasárnapi interjúban kijelentette, hogy Magyarországnak "mindössze 2000 migránst kellene befogadnia". Természetesen azt sem tudta, hogy miről szól a magyar népszavazás, ugyanis a felső határ nélküli kényszerbetelepítésre mondott nemet a szavazók 98 százaléka.

A népszavazásra látványosan ingerülten reagált Schulz, ugyanis a német Funke című lap hasábjain azzal fenyegette Magyarországot, hogy búcsút inthetnek a magyarok az uniós támogatásoknak, amennyiben "nem mutatnak szolidaritást".

2013-ban Schulz a francia Metro napilapnak úgy nyilatkozott:

Kifejtette azt is, hogy a rasszizmus és az antiszemitizmus nincs elharapódzva Európában, de Magyarország jó példa arra, hogy ez még nem veszett ki. Ezzel gyakorlatilag minden magyart antiszemitának titulált.

Később sem kért elnézést a kijelentéséért, hanem mindössze annyit mondott, hogy a Metro nem azt közölte le, amit ő mondott, ezért helyreigazítást kért a laptól.

(Der Spiegel, Politico, Boon )