Majomhimlővel diagnosztizáltak egy férfit Angliában
2019.12.04. 20:46
Az Egyesült Királyságban egy férfit majomhimlővel diagnosztizáltak, ami Európában eddig egy viszonylag ismeretlen betegség volt, ám mostanában egyre gyakrabban jelenik meg a kontinensünkön. 2018 szeptembere óta ő a negyedik beteg Nagy-Britanniában.
Tavaly sikerült a járvány kirobbanását megállítani akkor, mikor még csak három ember kapta el, jelenleg egyelőre egy megbetegedett személyről tudnak csak, de
A férfiról azt kell tudni, hogy korábban Nigériában járt, ott kaphatta azt el, és jelenleg egy magas kockázatú fertőző betegségekkel foglalkozó kórházban kezelik Londonban.
What monkeypox is – symptoms, caused and the virus' origin https://t.co/Sufs9OFTOV pic.twitter.com/52f38JZoXe
— Daily Mirror (@DailyMirror) December 4, 2019
A majomhimlő egyébként hasonló a bárányhimlőhöz, és egy viszonylag elterjedt betegség Fekete-Afrikában. Nevével ellentétben főképp rágcsálók és baromfik terjesztik. Emberről emberre nehezebben terjed hazájában, mint más himlők, de ettől függetlenül magas kockázatú csúnya járványok alakulhatnak ki egy olyan lakosság körében, ahol a betegség még ismeretlen az immunrendszer számára.
A majomhimlő lefolyási ideje 2-6 hét. Kezdetben lázzal, fej- és hátfájással jár, utána bárányhimlőszerű, de főképp az arcon megjelenő és méretében nagyobb gennyes kiütések és pattanások jelennek meg a betegen. Mint a bárányhimlőnél, úgy a majomhimlő esetében is nagyobb kockázatot jelent a felnőtteknek, mint gyermekeknél. A betegség lefolyása is hosszabb és a szövődmények is súlyosabbak.
Komoly járvány kialakulásának az esélyei egyelőre elenyészőek, a veszélyt főképp az jelentené, hogyha a rágcsálópopuláció elkapná a járványt.
Jól mutatja az eset, hogy igenis lehet kockázata annak, ha kontrollálatlanul, egészségügyi ellenőrzés nélkül engednek be embertömegeket Közép-Afrikából, akik – bizonyos esetekben – olyan betegséget hordozhatnak, amik ellen az európai emberek szervezete képtelen védekezni.
Az, hogy a majomhimlőhöz hasonló betegségek eddig nem jelentek meg nagyobb számban kontinensünkön, inkább annak köszönhető, hogy egy-egy bevándorló hónapokat is utazhat, míg ideér, a betegségeket így eddig főképp az Európából „hazautazó”, már európai állampolgárok hozták vissza kontinensünkre.