Angela Merkel német kancellár mellett immár Vanessa Mock, az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testületének egyik szóvivője is beleszólt a lengyel belpolitikába.

A német kancellár hagyományos nyári sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a jogállamiság lengyelországi állapota szerinte "komoly téma", mert az Európai Unión belüli együttműködés alapját a jogállami elvek alkotják. Mint mondta,

Akármennyire is fontos a tagállamok összetartása a brit uniós tagság megszüntetése (Brexit) miatt, a jogállamiságot nem lehet elhanyagolni, mert egy olyan együttműködési forma, amelyben az összetartást csak a jogállamiság feladásának árán lehet megőrizni, "már nem az Európai Unió lenne" – mondta Angela Merkel.

Ezzel kapcsolatban a Der Spiegel című német hírmagazin a legutóbbi, hét végi számában azt írta, hogy Jean-Claude Juncker meg akarja fosztani Lengyelországot szavazati jogától az Európai Tanácsban – az EU vezető testületében, az állam-, illetve kormányfőket, valamint az EB elnökét összefogó intézményben –, ha a varsói vezetés nem vonja vissza a Brüsszel szerint a jogállamiságot sértő igazságügyi reformot. 

Az eljárás megindításához a tagállamok négyötödének támogatása szükséges, a szavazati jog megvonásához viszont teljes egyetértés, ezért a Der Spiegel szerint a német kormányban fenntartásokkal fogadták a bizottsági elnök kezdeményezését, ugyanakkor megjegyzi:

Vanessa Mock, az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testületének egyik szóvivője kedden pedig azt mondta: az Európai Bizottság (EB) megkapta Lengyelországtól azt a 12 oldalas dokumentumot, amellyel Varsó a júliusban küldött ajánlására válaszolt.

Mock aláhúzta, az uniós szabályozás világosan rögzíti, hogy a bizottságnak hogyan kell eljárnia akkor, ha egy tagállamban veszélybe kerül a jogállamiság. A szabályozás keretet biztosít a párbeszédre az érintett tagállammal annak érdekében, hogy elejét vegyék a jogállamiság súlyos megsértésének. A párbeszéd lehetőséget ad arra is, hogy a tagállam bizonyítsa: nem áll fenn a jogállamiság megsértésének veszélye.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a lengyel külügyminisztérium honlapján hétfőn közzétett nyilatkozat szerint Varsó kétségbe vonja a vele szemben elindított uniós jogállamisági mechanizmus jogszerűségét, az eljárás keretében bírált igazságügyi reformot pedig az európai elveknek megfelelőnek tartja. Sajtóinformációk szerint a 12 oldalnyi lengyel válaszban más uniós tagállamokban, köztük

• Spanyolországban,
• Dániában
• vagy Észtországban alkalmazott megoldásokat neveznek a lengyel bírósági reform mintájának.

Ismertetik a lengyel igazságügyi reform céljait, közülük a bíróságok nagyobb hatékonyságát, az évekig húzódó perek lerövidítését emelik ki.