Pénteken kapja meg a jelentést a Facebook és Párizs között már fél éve tartó tartalomszűrő együttműködésről Cédric O, az internetes ügyekért felelős francia államtitkár, és éppen ezen a napon fogadja Emmanuel Macron köztársasági elnök Mark Zuckerberget, a Facebook első emberét – közölte a Politico brüsszeli hírportál értesülései alapján a Magyar Nemzet.

A kísérleti jellegű együttműködés keretében a francia kormányalkalmazottak betekintést kapnak a legnagyobb, világszerte 2,3 milliárd felhasználóval rendelkező közösségi oldal moderálási gyakorlatába, a szélsőségesnek tartott tartalmak kiszűrésébe.

Az elkövetkező hónapokban kerülhet a párizsi nemzetgyűlés elé az a törvénytervezet, amely arra kötelezné a Facebook mellett a Google-t és a Twittert is, hogy 24 órán belül távolítsa el a szélsőségesnek ítélt tartalmakat; az, hogy mi számít annak, definíció kérdése.

Egy francia kormányilletékes közlése szerint Macron és Zuckerberg tárgyalásain szerepel majd a legnagyobb fejlett gazdaságokat tömörítő G7-országcsoport gyűlöletbeszéd terjedése elleni chartája, illetve az úgynevezett christchurchi felhívás is, amely az új-zélandi városban márciusban elkövetett muszlimellenes merénylet nyomán, francia és új-zélandi kezdeményezésre szabna gátat az internetes terrorpropagandának.

Ennek kapcsán globális csúcstalálkozót tartanak a jövő héten a technológiai cégek bevonásával, ugyancsak a francia fővárosban.

Emmanuel Macron és Mark Zuckerberg egy korábbi találkozójukon | Fotó: AFP

Zuckerberg pár hete egy egész programot hirdetett meg az internet szabályozására, és ebben számít az egyes kormányok aktívabb részvételére. A Facebook alapítója szülőföldjére azonban nem építhet:

• egyrészt az amerikai alkotmány az európai jognál tágabb teret enged a véleménynyilvánítás szabadságának,
• másrészt pedig a Trump-kormány konfliktusban áll a Facebookkal, amiért az jobboldaliakat tilt ki a felületeiről.

Párizsban viszont nagyon úgy tűnik, hogy vevők az amerikai milliárdos elképzeléseire; és többek között a választások „tisztaságának” megőrzésével indokolják a „tartalmak szűrését”.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a „tartalmak szűrése” (értsd: cenzúra) mennyire tud objektív elvek alapján megvalósulni, amikor Macron pártja, a Köztársaság Lendületben is részt vesz a május 26-i európai parlamenti választásokon.

A „tartalmak szűrését” érintő gyakorlat tökéletesítése már csak azért is válhatott ennyire sürgetővé Macron számára, mert a legfrissebb mérések szerint a Köztársaság Lendületben népszerűsége fél százalékponttal lemaradt Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (RN) mögött.

A párizsi elit gyűlöletet szító pártnak tartja az RN-t, a korábbi Nemzeti Frontot, úgy vélve, nemcsak a szélsőséges tartalmak, de az orosz állami médiavállalatokhoz, az RT-hez és a Szputnyik rádióhoz köthető „propagandisztikus álhírek” is neki kedveznek.

Mind az „álhírek”, mind pedig a szélsőségesnek ítélt tartalmak esetében ugyanaz a fő gond: valakiknek mint „globális cenzoroknak” meg kell határozniuk, hogy melyek azok – a moderálási gyakorlat, az algoritmusok ehhez igazodnak később.