A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenedett Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát – ahol jelentős macedón kisebbség él – Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. A népszavazás győzelme esetén a nyugat-balkáni országot Észak-Macedóniának fogják hívni.

A névváltoztatásról szóló dokumentumot a két ország külügyminisztere június 17-én írta alá. Gjorge Ivanov államfő azonban azonnal kijelentette: elfogadhatatlannak tartja az egyezményt, ezért nem fogja azt aláírásával jogerőre emelni, míg a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) alkotmányellenesnek tartja az egyezményt, mert az szerintük "semmibe veszi a macedónok nemzeti identitását".

Erre reagálva Zoran Zaev miniszterelnök azt mondta, hogy amennyiben a parlament elfogadja az ország nevének Észak-Macedóniára történő megváltoztatására vonatkozó, Görögországgal kötött egyezményt, majd azt az ősszel rendezendő népszavazás is megerősíti, és Gjorge Ivanov államfő – ígéretéhez híven – mégsem lesz hajlandó aláírni a dokumentumot, akkor a szkopjei képviselőház kezdeményezni fogja az elnök visszahívását. Zoran Zaev akkor azt is bejelentette, amennyiben a népszavazás megbukik, lemond tisztségéről.  

A macedón jobboldal mellett a görögök egy részének sem tetszik a névváltoztatás, nyáron többször is hatalmas tüntetéseket tartottak ellene.

A Soros György által támogatott Zaev kormánya természetesen úgy írta ki a népszavazást, hogy az megtévessze az embereket. A valamivel több mint 1,8 millió, szavazásra jogosult macedón állampolgárnak arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy támogatja-e az ország EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt.

A népszavazás akkor lesz érvényes és eredményes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele az urnák elé járul, és a leadott szavazatok több mint felét az igenek teszik ki, ami azt jelenti, hogy valamivel több mint 450 ezer macedónnak kell rábólintania a feltett kérdésre.

Ha ugyanis az igenek győznek, az egyrészt azt jelenti, hogy pont kerülhet a 27 éve tartó névvita végére Görögország és Macedónia között, és a délszláv országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni, másrészt pedig megerősíti Zoran Zaev szociáldemokrata kormányát és azt az utat, amelyet a kormányfő tavaly kijelölt Macedónia számára. Amennyiben viszont a nem válaszok győznek, akkor az azt bizonyítja, hogy megbukott a környező országokkal történő megbékélésre törekvő politika, és ha Zoran Zaev egy sikertelen népszavazás ellenére is rákényszeríti a macedónokra az Észak-Macedónia elnevezést, akkor tüntetésekre lehet számítani, illetve az is szinte biztosra vehető, hogy a 2020-as választást elveszítik a szociáldemokraták.

 A közvélemény-kutatások eredményei szerint az nem kétséges, hogy a szavazók többsége igennel fog szavazni, az viszont nem vehető biztosra, hogy meglesz az érvényességhez szükséges több mint 50 százalékos részvételi arány. A macedón Telma TV legfrissebb felmérése szerint a részvételi arány 57 százalékos lesz, és a szavazók 70 százaléka voksol majd igennel.

A voksolás tisztaságára több mint tizenkétezer macedón és mintegy ötszáz külföldi megfigyelő ügyel. A szavazóhelyiségeket reggel hétkor nyitották meg, és 19 órakor zárják majd be.