A Magyar Hírlap Pawel Lisickivel készített interjút "A dzsihád és a Nyugat öngyilkossága" című új könyve kapcsán.

A lengyel újságíró szerint a politikusok alábecsülik a vallás szerepét az integrációs, bevándorlási problémákban. Európa vallási helyzetét posztkereszténynek nevezi, ami azt jelenti, hogy a politikusok nem tekintik úgy, mintha egy vallási közösséget képviselnének, politikájuknak azonban, hanem is mindig tudatosan, keresztény gyökerei vannak.

– tette hozzá.

Hozzáteszi, hogy óriási különbségek vannak az iszlám és a kereszténység, de még a posztkeresztény gondolkodás között is, például az emberi jogok terén. A különbségek gyökere pedig a vallásban rejlik.

Pawel Lisicki szerint katasztrófa a muszlim vallású emberek európai integrációja. Úgy látja, hogy egy földrajzi területen lehet velük együtt élni, de közös társadalmat alkotni azonban nem. Példaként említi Hollandiát, Franciaországot és Belgiumot, ahol jól látni, hogy az asszimilációs törekvések kudarcot vallottak.

– hangsúlyozta.

Az író úgy véli, hogy nem lehet egy közös államot teremteni a keresztények és a muszlimok számára, mivel az utóbbiak még mindig egy nagy, univerzális muszlim állam és civilizáció létrehozásán fáradoznak az alkalmazkodás helyett.

Kifejtette, hogy az "európaizált" iszlám nem létezik. Akik szerint különbséget kell tenni a vallás és a politikai iszlám között, azok hiú ábrándokat kergetnek, ha azt hiszik, hogy a muszlim világot is el fogja érni a szekularizációs folyamat - tette hozzá. Szerinte Törökország esetében is pont azt látjuk, hogy Erdogan visszatér a Kemal Atatürk által elutasított örökséghez.

– emelte ki.

Hozzátette, Brüsszelben például a szélsőséges szalafisták irányítják a mecseteket, de a szakértők abban sem értenek egyet, hogy van-e egyáltalán mérsékelt és nem mérsékelt iszlám. Mindenesetre Nyugat-Európában a Szaúd-Arábia által támogatott fundamentalizmus van jelen - folytatta.

Szerinte nagy különbség, hogy a Koránt a muszlimok úgy tekintik, mint Allah szavainak szó szerinti leiratát, amit nem lehet modernebb, nyugatosabb, módon értelmezni. A Bibliát viszont egy interpretációnak tekintjük, az apostolok és mások értelmezésének. Hozzáteszi, hogy a Koránban sok utalás van az erőszakra, a szent könyvet pedig szó szerint értelmezik a muszlimok. Ha pedig a hívők a vallási indentitásukat keresik, akkor a Korán szövegéhez fordulnak, hogy megtalálják ehhez a forrást.

– mondta.

Megjegyezte, hogy a visegrádi országok, mivel mind átélték a kommunizmust, óvatosabban kezelik az univerzális ideológiákat, jobban is értik a multikulturalizmus veszélyét. Ezek az országok tudják, hogy mennyire fontos a kulturális identitás, mivel azzá teszi a nemzetet, ami. Megemlíti, hogy nem követhetjük el ugyanazokat a hibákat, mint Nyugat-Európa. A több évtizedes nyitott bevándorláspolitika katasztrófát okozott,  nem szabad a határokat megnyitni és hagyni a muszlim tömegeket beáramolni. Ezt minden lehetséges módon meg kell akadályoznunk - zárta gondolatait.