Aláírták a párizsi klímamegállapodást.

Az ENSZ New York-i székházában pénteken megkezdődött a párizsi klímamegállapodás aláírási ceremóniája. A megnyitón Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár hangsúlyozta, hogy történelmi pillanatról van szó.

A jelenlévőknek azt mondta: a világ sorsa az ő kezükben van.

Az aláírási ceremónia megkezdése előtt felszólalt  Leonardo DiCaprio amerikai színész is, akinek alapítványa tavaly 15 millió dollárt ajánlott fel környezetvédelmi csoportok támogatására. Rövid beszédében Leonardo DiCaprio azt mondta, hogy a jelenlévők képviselik az utolsó esélyt a világ számára.

A megállapodást 171 ország képviselője írja alá. Elsőként Francois Hollande francia államfő, majd ábécé-sorrendben a 171 ország képviselője, köztük több mint hatvan állam-, és kormányfő. Azért Hollande nyitotta az aláírok sorát, mert ő vezeti Franciaországot, ahol a klímaegyezmény született.

Áder János köztársasági elnök is aláírta a tavaly Párizsban megkötött klímavédelmi egyezményt. Az ünnepségen beszédet mondott a magyar államfő, aki jelenleg kétoldalú tárgyalásokat folytat Macky Sall szenegáli államfővel és Al Gore volt amerikai alelnökkel, aki 2007-ben Nobel-békedíjat kapott környezetvédelmi tevékenységéért. Áder János megbeszélést tart Ban Ki Munnal is, majd ellátogat a Columbia Egyetemre, ahol a gravitációs hullámok létét bizonyító magyar tudósokkal találkozik.

Az aláírási ceremónián felszólalt John Kerry amerikai külügyminiszter is, aki kiemelte, hogy az egyezmény meglódíthatja a gazdaság magánszektorát, s ezzel lökést adhat a világgazdaságnak is. A külügyminiszter Nelson Mandela néhai dél-afrikai vezetőt idézve azt mondta: a dolgok mindig lehetetlennek tűnnek, egészen addig, míg lehetségessé nem válnak. Kerry egyúttal azt ígérte, hogy az amerikai törvényhozás még az idén ratifikálja a párizsi egyezményt.

A legnagyobb olajkitermelők, például Szaud-Arábia, Irak és Nigéria még nem ratifikálták az egyezményt. A párizsi klímamegállapodás csak akkor lép hatályba, ha ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki. Az ENSZ-ünnepségen Francois Hollande, francia államfő arra kérte a megállapodáshoz csatlakozókat, hogy mielőbb cselekedjenek is, és tegyenek meg mindent az egyezményben foglaltak megvalósításának érdekében.

A meghatározó gazdaságok közül az EU elsőként tett kötelezettségvállalásokat, remélve, hogy az aláírást követően a megállapodás késedelem nélkül hatályba léphet. Az aláírási ceremónián Maros Sefcovic, a bizottság energiaunióért felelős alelnöke, valamint Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős biztos képviselik az Európai Bizottságot.

Az uniós testület decemberben ambiciózus és kiegyensúlyozott dokumentumnak nevezte a párizsi egyezményt, amely a 21. század első jelentős multilaterális megállapodása. Az egyezmény világszintű cselekvési tervet hoz létre, hogy a globális felmelegedés 2 Celsius fok alatt tartásával elkerülhető legyen az éghajlat veszélyes mértékű megváltozása.

A nemzetközi közösség évek óta dolgozott egy globális éghajlat-politikai megállapodás létrehozásán, ennek a munkának az eredménye a párizsi megegyezés. Miután a kiotói jegyzőkönyvet viszonylag kevés állam ratifikálta, és a 2009-es koppenhágai klímacsúcson nem jött létre megállapodás, az EU az utóbbi években azon fejlett és fejlődő országok szövetségének kiépítésén dolgozott, amely hozzájárult a párizsi konferencia sikerességéhez. A párizsi megállapodás egyértelműen jelzi a befektetőknek, a vállalkozásoknak és a politikai döntéshozóknak, hogy az átállás a tiszta energiákra követendő cél, és az erőforrás-felhasználásban fokozatosan el kell fordulni a szennyező fosszilis tüzelőanyagoktól.

Sharon Dijksma holland környezetvédelmi miniszter  ismertette az Európai Unió 2016-ban hivatalba lépő holland elnökség féléves programját. A miniszter megjegyezte, hogy a holland EU-elnökség egyik fő prioritása a klímapolitika lesz.

Az első jogilag kötelező érvényű, globális klímamegállapodást 195 ország fogadta el tavaly decemberben.

(MTI)