Senki nem kérte, mégis éve óta rendületlenül taxiztatják az illegális bevándorlókat Európába az NGO-k (non-governmental organization; nemkormányzati szervezetek). Többségüket egy sokak számára ismerős név, a magyar származású tőzsdespekuláns, Soros György fizeti.

Ha fellapozzuk a politikatudományi szakirodalmat, azt látjuk, hogy ezeknek az NGO-knak papíron a politikától független, ideológiától mentes szervezeteknek kellene lenniük. Ennek fényében, s a demokráciadeficitjüknek köszönhetően elvileg nem vehetnének részt a döntéshozatalban, csupán "soft powerként", döntésbefolyásolóként tevékenykedhetnének.

A valóság azonban ettől teljesen eltér. Hiába próbálják az országok szabályokkal korlátozni az NGO-k tevékenységét, a civilnek hazudott aktivisták mégis egyre többször hágják át a nemzeti és nemzetközi szabályokat. A Magyar Idők szombati összeállításából kiderül, hogyan játsszák ki Európa országaiban a törvényeket Soros György migránssimogatói.

Olaszországban már az idei választásokat megelőzően is tartottak a baloldali kormányzat kudarcától, ugyanis a római vezetés jó ideig nem tudott mit kezdeni a migránsokat tömegesen az olasz partokra szállító civil szervezetekkel. Tavaly nyáron a bevándorlók negyven százaléka nem kormányzati szervezetek segítségével kötött ki Itáliában. A botrányt Carmelo Zuccaro szicíliai ügyész robbantotta ki tavaly májusban, amikor azt állította: bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy egyes NGO-k érdekeltek a menekültbizniszben, ezért segítik az embercsempészek munkáját, és líbiai vizeken veszik fedélzetükre a migránsokat.

– hangoztatta Zuccaro egy tavalyi televízióinterjúban. A római kormány végül magatartási kódexet hozott létre az ­NGO-k ellenőrzésére, megkezdte azok pénzügyi átvilágítását, a csendőrség pedig már tavaly augusztustól átfogó ellenőrzést végzett az olasz kikötőkbe érkező hajóikon.

Árulkodó, hogy több civil csoportosulás sem csatlakozott a kódexhez, köztük a Soros György érdekeltségébe tartozó Orvosok Határok Nélkül szervezet. Sajtóforrások szerint a világ egyik legnagyobb nemzetközi segélyszervezetének olaszországi munkatársai kifogásolták, hogy az új szabályok értelmében egy a mentést ellenőrző olasz rendőrnek is a fedélzeten kell tartózkodnia.

Angela Merkel kancellár "wir schaffen das" mondatával megnyitotta Németország és a kontinens határait a migránscunami előtt, az illegális bevándorlók pedig nem csak a hatóságok segítségével jutottak el Nyugat-Európába. 2015 őszén az Ausztriából Bajorországba vágyó idegeneket megannyi civilek taxiztatták. A Peng Collective nevű szerveződés egy online, Fluchthilfe nevű kezdeményezést is indított, amelynek lényege, hogy arra buzdítsák a civileket: minél több menekültet vegyenek fel útközben, és juttassák őket a célállomásukra.

Mindamellett, hogy máig működő weboldalukon legitimnek vallják a kezdeményezést, leírásukban az is szerepel: a szervezet számára a migránsoknak nyújtott segítség nemcsak gesztus, hanem politikai állásfoglalás a határellenőrzés nélküli, szabad mozgás mellett. 2015 őszén, a határőrizet részleges visszaállítása után a bajor rendőrök több száz civilt vettek őrizetbe a menekültek jogszerűtlen szállítása miatt.

Lengyelország tavaly döntött az országban működő civil szervezetek központosított finanszírozásáról, így ezentúl egy kormányzati hivatal felügyeli az NGO-khoz áramló pénzeket. A lengyel Jog és Igazságosság kormánypárt azzal indokolta a döntést, hogy átláthatóbb és hatékonyabb finanszírozásra van szükség, és egyúttal 22 millió euróra (mintegy negyven százalékkal) növelte a civileknek juttatott támogatást. A varsói kormány keményvonalas menekültpolitikája miatt a migránsokat segítő ­NGO-k – amelyeket zlotymilliókkal támogat a spekuláns – elsőként mentek neki a reformnak, és a civil szféra manipulációjával vádolták az ország vezetését.

A migrációs válságnak talán leginkább kitett országként a görögöknél komoly társadalmi problémává vált a menekültválság kezelése. A migráció 2015-ben kezdődött felerősödését követően számos nemzetközi szervezet érkezett a görög partokra, illetve szigetekre, hogy segítsék a vízi útvonalon érkező migránsok életének megmentését. A szigeteken ez komoly káoszt okozott: a tudósítások a koordináció hiányáról, az aktivisták önkéntes akcióiról és a menedzselés nehézségeiről szóltak.

Görögország 2016 februárjában vezetett be egy új szabályozást, mely szerint komolyabban ellenőrzik az országban tevékenykedő humanitárius szervezeteket. Amennyiben az aktivisták és az NGO-k nem regisztrálnak, nem szerzik meg a megfelelő engedélyeket, komoly büntetésekkel számolhatnak. Mióta életbe lépett a szabályozás, több nemzetközi aktivista került bíróság elé embercsempészet és bűnszervezetek segítésének vádjával. Januárban nagy médianyilvánosság mellett végül felmentettek három spanyol tűzoltót és két dán aktivistát, akik eredetileg 15 év börtönbüntetéssel néztek szembe. A Görögországban tevékenykedő humanitárius szervezetek többször jelezték, hogy a rendőrség házkutatást tartott náluk, és szóban is fenyegette őket a szabályok áthágásának következményeivel.

Spanyolországban is jogi kérdéseket vetett fel a vízen érkező migránsokat mentő aktivisták tevékenysége. A spanyol, majd a marokkói bíróság elé kellett állni idén annak az aktivista újságírónőnek, aki a Walking Borders nevű szervezet élén a Földközi-tengeren segítette a lélekvesztők utasainak megmentését. Helena Moreno tevékenysége erősen vitatott, a spanyolok körében petíció indult a felmentése érdekében. Az országban ismertté vált az a vízimentő férfi, Oscar Camps, aki egy adományozott luxusjachttal, az Astrallal járja a Földközi-tengert, és már több mint 15 ezer embert kimentett.

Camps Olaszországban nézett szembe pénzbírsággal, amiért a nemzetközi vizeken felvett menekülteket az olasz partokra szállította, ahelyett, hogy a líbiai parti őrségre hagyta volna a visszatoloncolást. Spanyolországban egyébként a kormányválság és Katalónia függetlenedése kapcsán a menekültkérdés jelenleg kissé háttérbe szorult, annak ellenére, hogy tavaly több mint 21 ezer illegális menedékkérő érkezett, és idén 40 százalékkal több migránst várnak. A nemzetközi szervezetek rendszeresen elítélik a menekülttáborokban uralkodó helyzetet, mivel az állam nem bánik kesztyűs kézzel a bevándorlókkal.