Egy új könyv az Egyesült Államokban tapasztalható marihuánalegalizációs hullám árnyoldalait járja körbe. A szerző szerint a marihuána használata hosszú távon agressziót, pszichózist okoz, öngyilkossághoz vezethet és erőszakos viselkedést válthat ki. Washington államban a gyilkosságok számának emelkedése is követte a legalizációt a szerző szerint.

A könyv alapján kevés olyan információ áll rendelkezésre, amely szerint a drognak lennének egyáltalán hosszú távú pozitív hatásai. Az azonban a könyv szerzője szerint bizonyított, hogy a marihuánának nincs gyógyhatása.

Az írás szerzője Alex Berenson, aki a konzervativizmussal nehezen vádolható The New York Times korábbi szerzője volt.

Könyvének címe Mondd el gyermekeidnek: az igazságot a marihuánáról, a mentális betegségekről, az erőszakról (Tell Your Children: The Truth About Marijuana, Mental Illness, and Violence). Az írásban Berenson több terület eredményeit is áttekinti a marihuánával kapcsolatban. Olyan tanulmányokat idéz, amelyek egyértelműen bemutatták a marihuána és a mentális betegségek közötti kapcsolatot, emellett bemutatja felesége munkáját is, aki pszichiáterként dolgozik és mentális betegségekben szenvedő bűnözőkkel foglalkozik. A könyv kitér a washingtoni gyilkossági statisztikákban található emelkedésre. A tendencia a szerző szerint azután kezdett kirajzolódni, miután az államban legalizálták a marihuánát.

A közegészségügyi szakértők egyébként még nem merték hivatalosan is elismerni a bűnözés növekedése és a marihuána legalizálása közötti kapcsolatot, ám Berenson szerint könyvében ez bizonyítva van.

A szerző szerint a "vita véget ért", a két tendencia közötti kapcsolatot bebizonyította. A marihuána és a pszichózis, valamint az erőszak közötti kapcsolat annyira erős, annyira félreértett és a következmények annyira súlyosak, hogy a téma több figyelmet követel – vallja Berenson.

Az Egyesült Államokban a közegészségügyi hivatalos vélemények azért vannak lemaradva a kérdésben, mert egy visszás jogi helyzet áll fenn: míg az államok többségében a marihuána valamilyen szinten legális (van ahol csak receptre kapható, van ahol nagykorúak számára szabadon vásárolható), addig szövetségi szinten a növény illegális. Márpedig a nagymintás alapos kutatások, amelyekhez megfelelő forrásokat tudnának rendelni, ezen a szinten zajlanának. Azonban a Nemzeti Orvostudományi Akadémia hivatalos véleménye a marihuána egészségügyi hatásairól az, hogy "nem tudjuk". A drog emberi agyra kifejtett hosszú távú hatásaival kapcsolatban a sötétben tapogatóznak a szakemberek.

Berenson szerint azonban nem szükségesek új adatok a folyamat megítéléséhez. Habár az államok nem vezetnek külön statisztikát arról, hogy hány nyilvántartott mentális betegségben szenvedő állampolgár tartózkodik a területükön, az újságíró kimutatta, hogy az egyes kórházak szintjén a 2000-es évek közepe óta, a legalizációval párhuzamosan folyamatosan nő a mentális betegségekkel kezeltek száma.

A szerző főként a pszichózist említi a marihuána által leggyakrabban okozott mentális betegségek közül. A pszichózisnak, köznevén elmebajnak, széles körű jelentése van, jellemzője leginkább az, hogy a páciens elveszíti kapcsolatát a valósággal, téveszméi, érzékcsalódásai lesznek. A könyvben bemutatott egyik tanulmány szerint, amelyet Montrealban, Kanadában készítettek, a marihuána használata agresszív viselkedéshez vezet. A kutatásban 1136 embert követtek, akik pszichiátriai kezelésben részesültek összesen három kórházban az USA területén. Velük a kezelésük után készítettek több interjút. Azoknál, akik marihuánát használtak rendszeresen, duplájára nőtt a dühkitörések megjelenésének esélye.

Robin Murray, a patinás londoni King's College pszichológiaprofesszora 10 olyan tanulmányt tekintett át, amelyet a kérdésben korábban tudományos igénnyel készítettek. A 10 tanulmány áttekintése utána arra a következtetésre jutott, hogy világos az összefüggés a kannabiszhasználat és a pszichózis kialakulása között. A szerhasználat gyakoriságának és mértékének a növekedése a pszichózis kialakulási esélyének a növekedésével járt együtt.

A gyilkosságok számának alakulása 10 év alatt viszonylag világos mintát mutat tagállami és szövetségi szinten egyaránt. Némelyik államban felfelé kúszik, néhol csökkenő tendencia figyelhető meg, egyes időszakokban pedig megugrik vagy épp egy hullámvölgy következik.

Washingtonban a gyilkosságok száma 2012 után meredeken emelkedni kezdett. A szert ebben az évben legalizálták és 2014 júliusától egészen 2015-ig emelkedtek a számok, majd a folyamat tetőzött. Ezt követően, mintha a legalizációpártiaknak lett volna igazuk, a számok csökkenő tendenciát mutattak, ám a görbe minimumpontja magasabban volt, mint a korábbi csökkenő időszakokban. 2016-ban ismét megindult a növekedés és azóta új csúcsot döntött a gyilkosságok száma. A növekedés azonban nem kiugró mértékű.

Az USA-ban a droglegalizáció legelkötelezettebb híve Soros György. A milliárdos spekuláns a nyílt társadalom és a liberális értékek elkötelezett terjesztője világszerte, emiatt már lassan három évtizede áll a marihuána legalizációja mellett. Korábban részletesebben is bemutattuk Soros kampányát.

Soros eddig körülbelül 200 millió dollárt költött arra, hogy a tagállamokban legalizálják a marihuánát. Ebből a legtöbb pénz azokra a népszavazási kampányokra ment el, amelyek egy-egy tagállamban megelőzték a legalizációt. A pénzeket az alapítványok a helyi ernyőszervezeteknek utalta, akik továbbutalták azt az aktivistahálózat tagjainak. A pénz útja szinte követhetetlen volt a legtöbb esetben.

Sorosnak és az általa támogatott szervezeteknek ez volt az egyik legsikeresebb politikai kampánya: kitartóan, a '90-es évek óta folyó kampányok során teljességgel átfordították a közhangulatot az egész Egyesült Államokban. Míg az amerikaiak nagy többsége kezdetben elítélte a legalizációt, 2013-ra már kiegyenlítődött az arány, és mind többen álltak a legalizáció oldalára. Annak ellenére, hogy – mint láttuk – a marihuána hosszú távú káros hatásait nem is ismerjük.