Oroszország kész mérlegelni annak lehetőségét, hogy görög vállalatok részesei legyenek az orosz gáz Európába szállításának a déli útvonalon - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel folytatott pénteki moszkvai tárgyalásait követő közös sajtóértekezleten.

Putyin nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Dél-Európát Görögországon keresztül csatlakoztassák a Török Áramlat gázvezetékhez. Mint mondta, Moszkva erről mind Athénnel, mind Ankarával egyeztet. Emlékeztetett rá, hogy gyakorlatilag már megépült a Görögországból Oroszországba vezető csővezeték, de gáz azon egyelőre nem halad át.

Ciprasz szerint műszakilag megoldható, hogy az eredetileg azerbajdzsáni gáz szállítására tervezett Transz-Adriai Csővezeték (TAP) orosz gázt is fogadjon, ami szerinte az európai gazdaság hasznára válhat. A görög miniszterelnök kifogásolta, hogy az Európai Unió "kettős mércét" alkalmaz a Török Áramlat Görögország és Olaszország irányába történő meghosszabbításával kapcsolatban, egyfelől ösztönözve, másfelől pedig akadályozva azt. Felajánlotta, hogy hazája hídszerepet töltsön be az EU és Moszkva között.

Putyin kifejezte reményét, hogy a két ország "lapozni tud" a hagyományosan jó kétoldalú viszonyt júliusban megbolygató incidens után, amely során Athén - a görög-macedón viszonyba és a görög belügyekbe való beavatkozás címén - két orosz diplomatát kiutasított, két másik beutazását pedig megakadályozta. A vád szerint Moszkva a volt jugoszláv köztársaság NATO-belépését igyekezett akadályozni görögországi tiltakozó megmozdulások támogatása révén.

A témakörben egyébként Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Efimerida ton Szintakton című görög napilapban megjelent interjújában ismét Oroszország aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a NATO és az EU fokozza a balkáni régió "birtokba vételét" célzó erőfeszítéseit. Ez az orosz diplomácia vezetője szerint újabb választóvonalak megjelenéséhez és Európa destabilizálódásához vezet, mert a régió államait hamis válaszút elé állítják: vagy Moszkvával, vagy Washingtonnal és Brüsszellel kell tartaniuk.

Az orosz elnök a sajtótájékoztatón hangsúlyozta az orosz-görög gazdasági, mindenekelőtt az energetikai kapcsolatok fontosságát, a görög kormányfő pedig szintén arról beszélt, hogy nyáron kirobbant konfliktust követően előre kell tekinteni. (A Görögországban felhasznált gáznak egyébként több mint a fele, az olajnak pedig mintegy 10 százaléka orosz importból származik.)  

Moszkvai látogatását megelőzően Ciprasz a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva kifejezte reményét, hogy Oroszország stratégiai beruházásokat hajt majd végre a görög infrastruktúrába, feldolgozóiparba, mezőgazdaságba és élelmiszeriparba, valamint az energiaszektorba. A közös sajtótájékoztatón Putyin kijelentette, hogy a görög gazdaság megerősödésével párhuzamosan az orosz befektetési tevékenység is erősödni fog.

Ciprasz megköszönte, hogy Putyintól teljes körű tájékoztatást kapott a Kercsi-szoros közelében november 25-én lezajlott orosz-ukrán tengeri incidensről, rámutatva, hogy az ügy Görögország számára nagy jelentőséggel bír, mert az Azovi-tenger partján fekvő ukrajnai Mariupol városban 130 ezer görög származású lakos él. A görög kormányfő mindemellett aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Oroszország Sz-400-as légvédelmi rendszereket ad el Törökországnak.  

A hivatalos tájékoztatás szerint a két vezető megvitatta az EU és Oroszország viszonyát, valamint a ciprusi rendezés kérdéseit is. Ciprasz moszkvai vizitje kapcsán a két fél között négy kormányközi megállapodás született, a szervezett bűnözés elleni fellépés, a sport, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a vámügy területén való együttműködésről.