A nap végére csak megjött a spanyolok választási kedve. Délután 6 órára a választásra jogosultak 58,31 százaléka járult az urnákhoz, ami 0,7 százalékkal több mint négy éve. A részletes eredmények alapján főleg az ország északi és keleti régióiban aktivizálódtak a választani vágyók. 

Vasárnap 14 óráig mindössze a szavazásra jogosultak 36,9 százaléka adta le voksát a spanyol parlamenti választásokon. Ezzel nem csak a várakozásoktól marad el, de a négy évvel ezelőtti eredményeknek is alatta marad a részvételi arány. Akkor, ugyanennyi idő alatt 37,88 százalék járult az urnákhoz

A legaktívabbak, 43,27 százalék a délkelet-spanyolországi valenciai autonóm közösségben voltak a szavazók, a legkevesebben 33,42 százalék, pedig az északnyugat-spanyolországi Galíciában szavaztak.

A szavazóhelyiségek este 20 óráig tartanak nyitva.

A választások előtti utolsó közvélemény-kutatások rendkívül nagy, 79 százalékos részvételi arányt jósoltak, amelyre utoljára 1982-ben volt példa, amikor a jogosultak 79,9 százaléka szavazott a választásokon. Négy évvel ezelőtt pedig 68,91 százalékos volt a részvétel.

A miniszterelnök-jelöltek érthetően aktívabbak voltak, mivel mind a négyük leadta már délután 2 előtt a szavazatát. Nem túl meglepő, hogy a szavazóhelyiségből kilépve rögtönzött sajtótájékoztatóikon mindannyian a választáson való részvételre buzdították az embereket.

A lagymatag részvételhez képest a tét nagy. Az elemzők szerint a mostani választás egyúttal a belpolitikát évtizedeken át meghatározó kétpártrendszer végét jelentheti, mert a hagyományos nagypártok mellett a két fiatal, civil politikai erő is jelentős támogatottságot tudhat maga mögött. Ráadásul a szakértők már most borítékolják, hogy a győztes párt nem tud akkora fölénnyel nyerni, hogy az elég legyen egy stabil, kormányzóképes többséghez, ezért mindenképpen együttműködési megállapodásra kényszerül majd.

(MTI)