A Die Welt "Orbán felsorakoztatja népét Brüsszel ellen" címmel közölte a hírportálján, hogy a kvótareferendum "iskolát teremthet", és a brit uniós tagságról tartott népszavazás után "nem kell sok fantázia annak belátásához, hogy az EU rámehet a menekültkérdésre". A lap szerint Orbán Viktor kormányfő nem akarja megkérdőjelezni a "jövedelmező" uniós tagságot, de támogatást keres a brüsszeli és berlini előírásokkal szemben, mert a "kis országot" és annak társadalmi egyensúlyát, biztonságát és rendjét fenyegető veszélyt lát a menekültek korlátlan befogadásának kötelezettségében.

A Süddeutsche Zeitung szerint Orbán Viktor miniszterelnök a népszavazással "jelezni akarja Brüsszelnek, hogy Magyarország nem akar idegeneket az országban", és "kétségtelen, hogy ez sikerül is majd neki", mert az ellenzék ugyan bojkottálja a népszavazást, de "a lakosság nagy többsége mögötte áll ebben a kérdésben". Ez nem csoda, mert a "propagandagépezet hónapok óta a legnagyobb fordulatszámon pörög, ami arra szolgál, hogy bizonyítsa a kormány mozgósítási képességét, és elterelje a figyelmet sok más témáról, az oktatási és az egészségügyi rendszer válságáról, a "fiatal elitek tömeges kivándorlásáról".

A Handelsblatt "Orbán provokálja az EU-t" címmel közölte, hogy a "jobboldali populista kormányfő október 2-án arról szavaztat, országa befogadjon-e 2300 migránst", és "a válasz már készen áll". Orbán Viktornak a kvótareferendum miatt "politikailag jól jön a Balkánon keresztül zajló migránsáramlás felerősödése". Egy osztrák üzletembert idézve megjegyezte, hogy a népszavazási kérdés megfogalmazása miatt előre borítélkolható az eredmény.

Magyarországon nem lesz szavazás az uniós tagságról, az októberi népszavazás pedig politikai manőver Orbán részéről, hogy tovább mélyítse kapcsolatait Lengyelországgal, és elterelje a figyelmet a belpolitikai kérdésekről - írta a Financial Times című londoni gazdasági napilap internetes kiadásában. Azonban Budapest nem fog a nagy-britanniaihoz hasonló szavazást tartani az uniós tagságról. Eszerint "a Fidesz nem fontolgat komolyan népszavazást a kilépésről. Magyarország jelentős hasznot húz mind az egységes piacból, mind az uniós forrásokból, valamint a lakosság erőteljesen pártolja az uniós tagságot". A cikk szerint Európa további politikai kudarcok kockázatával néz szembe ősszel, mivel azonos időpontban rendezik a megismételt osztrák elnökválasztást és a magyarországi kvótareferendumot. A két szavazás - az időzítésből fakadóan - valószínűleg háttérbe fogja szorítani az uniós vezetők szeptember 22-i pozsonyi találkozóját, melyen az Európai Uniónak a brit népszavazás utáni jövőjéről lesz szó. A szerző szerint a két szavazás "fokozza az aggodalmat, hogy a populista harag hulláma alááshatja az Európai Unió politikai alapjait".

A Le Figaro című francia konzervatív lap budapesti tudósítása szerint a Brexit után a magyarországi népszavazás olyan újabb referendum lesz, "amelytől az Európai Uniót kiverheti a hideg verejték". A tudósító kiemelte, hogy a déli határon tavaly felhúzott kerítés ellenére a migrációs nyomás óriási, s Budapesten azt szeretnék, ha a referendum üzenete minél gyorsabban célba érne. Megjegyezte, hogy Budapest szerint nem kezelni, hanem megállítani kellene a migrációt, a menekülteket pedig önkéntes alapon kellene elosztani. A külső határok megerősítésére el kellene fogadni a magyar miniszterelnök által javasolt Schengen 2-t. Azt is hallani a magyar kormánytól, hogy a balkáni útvonal ellenőrzés alá kerülése nem a Törökországgal kötött megállapodásnak, hanem egyes tagállamok egyéni és bátor intézkedéseinek köszönhető - írta. A francia lap külön riportban számolt be a szerb-magyar határon tapasztalható helyzetről, ahol "Magyarország mindent megtett a menekültkérők belépésének megnehezítésére", de féléves szünet után, a számok ismét emelkedést mutatnak.

Újabb kihívást jelent az Európai Unió migrációs politikája számára az októberi magyar referendum a kvótarendszerről, amelyet a magyar kormány mindig is ellenzett - írta szerdán megjelent elemzésében az El País című baloldali spanyol napilap. A szerző szerint a népszavazás, amely jogilag kétséges, mivel a huszonnyolcak minősített többséggel fogadták el a kötelező kvótát, újabb dacolás Orbán Viktor kormánya részéről Brüsszel bevándorlási politikájával szemben. A referendummal, amely a brit népszavazás okozta sokk után érkezik, a magyar kormányfő világossá kívánja tenni a közösségi politika elutasítását, és még jobban ki akarja használni a bevándorlással és a nyitott határok politikájával szemben megfogalmazott kritikákat. A pozíció, amelyet kiélezett a tavalyi migrációs krízis, növelte Orbán és a Fidesz támogatottságát a szavazók körében. Az El País szerint a népszavazás csak egy újabb lépés abban a vitatott politikában, amelyet Magyarország alkalmazott, hogy fékezze a bevándorlók és menekültek érkezését, és amelynek része volt a kerítésépítés is.

Az El Mundo című liberális napilap szégyenreferendumnak nevezte a népszavazást. A lap szerint Orbán Viktor bőségesen adott már példát abból, hogy elképzelése szerint "Európa alig több, mint a szabadpiaci privilégiumok klubja". Orbán semmit sem akar tudni az EU mélyebb értékeiről - írta az újság, amely a referendumot demagógnak és reakciósnak minősítette. Az El Mundo kitért arra, hogy a magyar népszavazást ugyanazon a napon tartják, mint a megismételt ausztriai elnökválasztást, amelyen a szélsőjobboldal lehet a legtámogatottabb erő. "Reméljük, az európai álom, amely kockán forog, nem válik rémálommá" - zárja írását a napilap.

Háborús övezethez hasonlította a Blic című szerb napilap szerdán a magyar-szerb határ térségét, ahol a szerb oldalon a migránsok sátortáborokban várják, hogy átléphessenek Magyarországra, míg a magyar oldalon katonák, rendőrök, hőkamerák, kutyák, harckocsik, helikopterek és drónok óvják a rendet.

A Politika című belgrádi napilap szerint csak két és fél méteres sáv van a magyar határ és a tranzitzóna között, így az nagyon hamar megtelhet a visszaküldött migránsokkal, akik ezért végül Szerbiába lesznek kénytelenek visszatérni. A szerb hatóságok korábban azt mondták, nem lehet az országba visszaküldeni a migránsokat, Szerbia nem fogadja őket vissza. A röszkei határátkelő szerbiai oldalán, Horgosnál rögtönzött sátortáborban körülbelül négyszázan várakoznak arra, hogy a magyar hatóságok átvegyék papírjaikat, többségük Afganisztánból, illetve afrikai országokból érkezett. További kétszázan vannak a szabadkai befogadóközpontban, illetve ugyanennyien a kelebiai-tompai határátkelő környékén.

(MTI)