Ma veszi kezdetét Brüsszelben a kétnapos EU-csúcs, amelyen a tagországok vezetői a 2021-ben kezdődő hétéves EU-költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagról tárgyalnak. A vírusfertőzés megjelenése óta ez lesz a hatodik uniós csúcstalálkozó. Az előző öt alkalommal videokonferenciát tartottak, személyesen legutóbb február második felében találkoztak a tagállamok vezetői.

A legutóbbi, június 19-én, pénteken tartott videotanácskozást követően Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közölte, hogy az előrelépések ellenére megosztottság mutatkozik a tagállami álláspontok között úgy a koronavírus-válság utáni fellendülést szolgáló helyreállítási alapot, mint az unió 2021-2027-es hosszú távú keretköltségvetését illetően. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a nyári szünet előtti utolsónak tervezett tanácskozás alkalmával áttörést érnek el mindkét témában.

Orbán Viktor miniszterelnök tegnap utazott Brüsszelbe. Az indulás előtt a Facebook-oldalán tett közzé egy videót, amelyben kijelentette:

A kormányfő elmondta azt is, hogy a magyarok jövőjéről csak a magyarok dönthetnek.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő csütörtök este informális megbeszélésen találkozott Orbán Viktorral és Andrej Babis cseh kormányfővel.

Morawiecki úgy fogalmazott, véleményük nem változott: Európa és Lengyelország érdeke is az, hogy megoldást találjanak a gazdaságok újjáépítésére, de a tagállamok igényei és szükségletei szerint.

– írta a lengyel miniszterelnök.

Orbán Viktor ma reggel is közzétett egy videót. Ebben elmondta, hogy csütörtökön késő éjszakáig tartó előkészítő megbeszéléseket folytattak, „erősítendő Magyarország pozícióit a most kezdődő tárgyalásokra”.

Közölte: most a visegrádi csoport miniszterelnökeivel találkozik. Sikerült előző este már közös javaslatokat megfogalmazni, ezeket most véglegesítik, és utána mennek tárgyalni.

Úgy látja, „a helyzet persze nem könnyű, de az oddsaink folyamatosan javulnak”.

Kemény vita várható

Az Európai Tanács április 23-án bízta meg az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő a koronavírus-járványt követő helyreállításra vonatkozó javaslatot, valamint határozza meg az alap és a hosszú távú költségvetés közötti kapcsolatot.

A hétéves költségvetésre épülő pénzalapból finanszíroznák az uniós szakpolitikákat, továbbá hitelgaranciaként szolgálna az a tagállamok számára, illetve a beruházásokat is ösztönöznék belőle. Ezeket a forrásokat továbbhitelezésre és a többéves pénzügyi keret programjain keresztül megvalósuló kiadásokra lehetne felhasználni. Michel javaslata szerint a válság által leginkább érintett országok és ágazatok részesüljenek támogatásban. Az erre szolgáló eszköz 70 százalékát 2021-ben és 2022-ben kötnék le. A fennmaradó 30 százalékot 2023-ban kötnék le, figyelembe véve a 2020-2021-ben tapasztalt GDP-visszaesést. A teljes keretösszeget 2026-ig kell folyósítani, és a visszafizetések is ekkor kezdődnének majd.

A 2021-2027-es uniós költségvetésre vonatkozóan Charles Michel, az állam-, illetve kormányfőket magában foglaló Európai Tanács elnöke a múlt héten mutatott be új javaslatot, 1074 milliárd eurót javasolt az EU hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítása és a helyreállítási terv teljes egészének megőrzése érdekében.

A tanácsi elnök a költségvetési szabályozás részeként arányos intézkedések meghozatalát helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén.