Vámuniót hoz létre Koszovó és Albánia, a pristinai parlament szerda késő este pedig jóvá is hagyta az erről szóló megállapodást. Szerbia és a koszovói szerbek tiltakoznak a vámunió ellen, mert az szerintük csak a Nagy-Albánia megteremtésének a célját szolgálja. 

A megállapodás értelmében Koszovó és Albánia azonos vámokat vet ki a más országokból származó azonos termékekre, a két ország között pedig megszűnik a vámkötelezettség.

Emellett a képviselők jóváhagyták azt a határozati javaslatot is, amely megszüntetné az ellenőrzést a két ország határán. A javaslattevők szerint ez nem azt jelenti, hogy megszűnne a határ, csupán megkönnyítenék az emberek közlekedését a két ország között.

A koszovói szerb kisebbségi képviselők szerint a vámunió azért elfogadhatatlan, mert előrevetíti a két ország teljes egyesülését, vagyis a korábban sokszor bírált Nagy-Albánia-eszme megvalósulását. Az elképzelés egy országban egyesítené az Albániában, Koszovóban, Macedóniában és Görögországban élő albánokat, és ehhez szeretne csatlakozni a dél-szerbiai Presevo-völgyben élő albán kisebbség is.

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de Belgrád továbbra is a sajátjának tekinti a többségében albánok lakta területet. Zorana Mihajlovic, a szerb kormány alelnöke csütörtökön elítélte a vámunióra vonatkozó elképzeléseket, és kijelentette, a szerb intézmények reagálni fognak a történtekre. Azt azonban nem részletezte, hogy milyen lépésekre lehet számítani.

A nemzetközi jog vonatkozásában már önmagában Koszovó függetlenségének (az egyoldalú) kikiáltása is egy rendkívüli és erősen megkérdőjelezhető jogszerűségű történés volt. Koszovó és Albánia egyesülése viszont gyakorlatilag megkérdőjelezné a teljes második világháború utáni nemzetközi jogi rendszer érvényességét, ami olyan precedenst teremthet, amely nem érdeke az európai államok többségének, illetve az Európa felett hatalmat gyakorló nagyhatalmaknak számára sem. 

Ha és amennyiben azonban mégis létrejönne egy egységes Nagy-Albánia, akkor annak a szerb albán viszonyon kívül egy olyan, egész Európára kiterjedő hatása is lehet, ami azt jelentené, hogy akkor ezzel látványosan megerősödne a Balkánon az iszlám jelenléte. Az iszlám vallású Nagy-Albániát ebben az esetben már csak az apró és sok tekintetben megosztott Montenegró választaná el a térség második legnagyobb iszlám többségű államalakulatától, Boszniától.