Megbízatása egy éve alatt 21 412 illegális migránst leplezett le a szerb katonaság és a rendőrség közös járőrszolgálata – számolt be róla vasárnap a Vecernje Novosti című belgrádi napilap.

A közös járőrszolgálat tavaly július 22-én kezdte meg a munkáját, a cél pedig az volt, hogy hatékonyabbá tegyék a szerb határok védelmét az illegális átlépésekkel szemben.

Az illegális határátlépések mellett 128 alkalommal akadályozták meg az embercsempészek tevékenységét, és 147 csempész ellen emeltek vádat.

A legtöbben Macedónia és Bulgária felől igyekeznek Szerbiába jutni, az utóbbi néhány hónapban azonban már Montenegróból is érkeztek illegális bevándorlók, ezért a járőrök a szerb-montenegrói szakaszra is kiterjesztették tevékenységüket.

Aleksandar Vulin védelmi miniszter szerdán kijelentette, jelenleg valamivel több mint ötezer migráns tartózkodik Szerbiában, a legtöbbjük a befogadóközpontban van.

Június végén Vladimir Cucic szerb menekültügyi főbiztos kijelentette, hogy a migránsok nem akarnak Szerbiában maradni, a céljuk sokkal inkább valamelyik fejlett, nyugat-európai ország, a migránsok ugyanis gazdasági stabilitásra és világszerte elfogadott dokumentumokra vágynak. Mint mondta: a migrációs válság kezdete óta június végéig valamivel kevesebb mint 120 bevándorló kért menedékjogot Szerbiában, közülük harmincan kaptak pozitív választ, ám végül csak öten döntöttek úgy, hogy a nyugat-balkáni országban maradnak.

Már nagyon kevesen jönnek a nyugat-balkáni útvonalon, és akik erre érkeznek, azok is ellenőrzötten jöhetnek csak – mondta Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, Balkán-szakértő vasárnap az M1-en. Közölte: az országok már csak kritériumoknak megfelelően engedik át az embereket ezen az útvonalon.

Ördögh Tibor úgy vélte, a jelenleg Szerbiában tartózkodó migránsok a rokoni kapcsolataikat kihasználva igyekeznek Nyugat-Európába jutni.

Kifejtette: Horvátország kulcsszerepet játszhat a nyugat-balkáni régió európai uniós integrációjában, mert közvetíthet az egykori Jugoszlávia tagállamai és az Európai Unió között, hiszen Horvátországnak van olyan tapasztalata, amellyel hozzájárulhat akár Szerbia uniós csatlakozásához. Az EU úgy tekint Horvátországra, mint olyan országra, amely patronálhatja Szerbiát ebben a folyamatban, és ez előnyös szerepe lehet Horvátországnak is, ugyanis segítő félként léphet fel, nem csak "szigorú ellenőrként", mint az elmúlt években – vélekedett a szakértő.