A második világháború utáni 19. Bundestag első ülésén döntenek a házszabályról, valamint megválasztják az elnököt és az alelnököket.

Megalakul a házbizottság, amely az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A többi bizottságot a várhatóan még legalább egy-másfél hónapig tartó koalíciós tárgyalások befejezése után tudják megalakítani.

A Bundestagnak 709 tagja és hat képviselőcsoportja lesz. A legnagyobb az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Horst Seehofer bajor kormányfő vezette Keresztényszociális Unió (CSU) frakciószövetsége 246 fővel. A második a szociáldemokrata párt (SPD) frakciója 153 fővel, utánuk a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) következik 92 képviselővel, majd a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 80 fővel, az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 69 fővel, végül a Zöldek 67 fővel. A testületnek 2 független tagja is lesz, mindketten az AfD jelöltjeként jutottak be, és a szeptember 24-i Bundestag-választás óta kiléptek a pártból.

A Bundestag elnökét a legnagyobb képviselőcsoport jelölheti. A CDU/CSU pártszövetség Wolfgang Schäuble jelenlegi pénzügyminisztert, a CDU politikusát jelöli a tisztségre. Megválasztása biztosra vehető. A szavazás után az új elnök beszédet mond, és átveszi az ülés irányítását a rangidős képviselőtől.

A hagyományok szerint valamennyi frakció jelölhet alelnököt. Megnevezte jelöltjét a Bundestagba első alkalommal bekerült AfD is, a CDU/CSU-tól jobbra álló párt a korábbi államfőjelöltjét, Albrecht Glasert indítja. Ebből alakulhat ki az új Bundestag első nagyobb konfliktusa; a többi frakció ugyanis elutasítja Albrecht Glasert, az AfD viszont nem hajlandó olyan jelöltet állítani, akit a többi frakció is támogathat.

Albrecht Glasert (2012-ig a CDU színeiben politizált) a vallásszabadságra vonatkozó nézetei miatt nem támogatja a többi frakció. A politikus több interjúban is kifejtette, hogy szerinte a muzulmánokat nem illeti meg a vallásszabadság joga, mert az iszlám nem vallás, hanem politikai ideológia. Azt is elmondta, hogy éppen ezért nem lehet különbséget tenni a muzulmánok és az iszlamisták – a szélsőséges iszlám politikai ideológiájának követői – között. A Glaserrel szembeni bírálatok szerint nem méltó a Bundestag alelnöki tisztségére az, aki kétségbe vonja a vallásszabadságot. A Bundestag így várhatóan AfD-s alelnök nélkül kezdi meg munkáját.