Kiss J. László: Angela Merkel már nem verhetetlen
Kékes Viki
2017.01.30. 08:59
A Németország-szakértõ szerint bárki is kerül a kancellári székbe, a német kül- és Európa-politikának minden korábbinál nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie.
Még nyíltabbá vált a szeptemberi német parlamenti választások kimenetele azáltal, hogy Martin Schulz a szociáldemokrata párt kancellár- és elnökjelöltje — jelentette ki az MTI-nek adott interjújában Kiss J. László. A Németország-szakértő szerint jó ideje világos, hogy Angela Merkel már nem verhetetlen.
A szakértő szerint a választási kampány jó alkalmat kínál arra, hogy Schulz megjelenésével a nagykoalícióban együtt kormányzó két nagy párt — a konzervatív CDU és a szociáldemokrata SPD — határozottabb profilt nyerjen, és megszűnjön a pártok közötti "megkülönböztethetetlenség" benyomása. Erre annál is inkább szükség van, mert Merkelt "párttagkönyv nélküli szociáldemokrata" kancellárnak nevezik.
Az SPD élén Sigmar Gabrielt felváltó Schulz számára az egyik legfontosabb feladat, hogy a nagy múltú párt mélyrepülésének véget vessen és annak néppárti jellege megerősödjön. Ez nem egyszerű feladat abban az országban, ahol az euroszkeptikus és a hagyományos politikai elitet elutasító Alternatíva Németországnak képes volt olyan mértékben kiterjeszteni befolyását, hogy országosan a harmadik legnagyobb politikai erővé vált.
Martin Schulz eddigi politikai pályafutása során elsősorban az Európa-politikában szerzett tapasztalatokat. Annak a föderális Európának képviselője, amelyben az Európai Bizottság európai kormánnyá alakul át és az Európai Parlament annak törvényhozó szervévé válik. Azt az uniót képviseli, amellyel szemben a nemzeti hatáskörök megőrzése, illetve kiterjesztése érdekében a britek és sok tekintetben a visegrádi országok is zászlót bontottak. Merkelhez hasonlóan a "felső határok" nélküli menekültpolitika híve, ám az SPD-nek a terrorizmus és a belső biztonság kérdéseiben is markáns arculatot kell mutatnia.
A szakértő szerint Martin Schulz kancellárjelöltségével már most növekedett az SPD társadalmi támogatottsága. Az ARD közszolgálati televízió január 27-i közvélemény-kutatási eredményei nyomán egyesek már "Schulz-hatásról" beszélnek. Egy január 5-i felméréssel szemben ugyanis a CDU 2 százalékot veszített és 35 százalékon áll, míg az SPD három százalékot nyert és ezzel 23 százalékon áll, ami ugyanakkor azt is mutatja, hogy még tetemes különbség van a két párt között.
A németek kétharmada támogatja Martin Schulz kancellárjelöltségét: egy közvetlen kancellárválasztás esetén most mind Schulz, mind Merkel 41 százalékot kapna. A belpolitikai erőviszonyokat tekintve egy esetleges baloldali, az SPD, a Zöldek és a Baloldal alkotta hármas koalíciónak országosan jelenleg nincs többsége. A CDU/CSU számára jobboldalon az AfD előretörése, baloldalon pedig az említett hármas koalíció lehetősége jelenti a legnagyobb fenyegetést. Nagy valószínűséggel állítható, hogy egy többpárti, hat, az FDP bekerülésével esetleg hét pártból álló parlament alakul ki, amire 1953 óta nem volt példa. A nagykoalíció folytatására ma is meglenne a többség, ám ezt az opciót egyik párt sem kívánja.
Kiss J. László szerint már jó ideje világos, hogy Angela Merkel sem verhetetlen. Az elmúlt években a menekültválság mély nyomokat hagyott pályafutásában. A tavalyi tartományi választásokon elszenvedett veszteségek és vereségek jelzik a német polgárok egyes csoportjainak bizalomvesztését. A merkeli menekültpolitika polarizálta a német társadalmat és a CDU balratolódásával a kancellár személyesen is felelős az AfD megerősödéséért, nem beszélve a bajor testvérpárttal, CSU-val máig fennálló nézetkülönbségek hatásairól. Az sem tagadható, hogy 16 évi pártelnöksége és 11 év kancellársága után pártján belül is érezhetők a személyével kapcsolatos fenntartások. Kapcsolati tőkéje is sokat veszített erejéből, mert politikai partnereinek sorát felőrölte a politika, és a válságok sorát túlélő Angela Merkel egyedül maradt az új politikusok társaságában.
Bárki is kerül a kancellári székbe, a német kül- és Európa-politikának minden korábbinál nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie. Az új amerikai elnök, Donald Trump hatalomra jutásával, az EU-ból való brit kilépéssel és a radikális jobboldal nyugat-európai térnyerésével ugyanis megkezdődött annak a második világháború után kialakult liberális nemzetközi rendszernek az átalakulása, amely Németország gazdasági felemelkedését lehetővé tette és biztonságát is szavatolta.
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
