Mikor szavazunk?

Még tizenkét hét és itt van a sorsdöntő EP-választás. A voksolásokat május 23. és 26. között kell lebonyolítani az EU tagállamaiban. Nálunk ez az utolsó napon, május 26-án, vasárnap reggel 6 és este 7 óra között lesz megtartva, mivel idehaza (jogszabályi rendelkezések miatt) csak vasárnap lehet rendezni szavazást.

Miről szavazunk?

Május végén egy bő félmilliárdos közösség jövőjéről dönthetünk, és egyáltalán nem mindegy, kik kerülnek be az Európai Parlamentbe (EP), s kik maradnak le a brüsszeli mókákról.

Az a 751 képviselő (Brexit esetén már csak 705), aki zöld utat kap a választóktól, öt éven keresztül képviselhet minket. Persze, időközben előfordulhatnak személycserék, de ez elég ritka az EU történetében.

Az újonnan felálló EP egyik legfontosabb feladata az Európai Bizottság (EB) elnökének megválasztása lesz.

Ami nagy szerencséje Európának, az az, hogy az „isiászos” Jean-Claude Juncker jelenlegi EB-elnök tuti nem fog újrázni, helyére új „csúcsjelöltek” pályáznak:

• Manfred Weber – Európai Néppárt (EPP),
• Soros György jobbkeze, Frans Timmermans – a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D),
• Jan Zahradil – az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR),
• Guy Verhofstadt belga fogtündér – Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE),
• Gabriele Zimmer – Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL),
• Ska Keller és Bas Eickhout – Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA),
• Nigel Farage – Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD),
• és Matteo Salvini – Nemzet és Szabadság Európája (ENF).

Kik és hogyan szavazhatnak?

Az EP magyar képviselőjelöltjeire (21 mandátum) 7,9 millió magyar állampolgár adhatja le a voksát.

Az szavazhat, akinek van magyar állampolgársága és bejelentett lakóhelye Magyarországon, nekik nem kell regisztrálniuk.

Az is szavazhat idehaza, aki valamely más EU-tagállam polgára, de van magyarországi tartózkodási engedélye. Igaz, ekkor csak magyar EP-képviselőjelöltekre szavazhat az illető, és május 10-én 16 óráig be kell nyújtania a kérelmét a Nemzeti Választási Irodának (NVI). Ezt a postán és neten is meg lehet tenni március 21-től.

Az is ott lehet május 26-án, akinek sem Magyarországon, sem más EU-s tagállamban nincs lakcíme, de le akarja cserélni, vagy ellenkezőleg: meg akarja tartani a jelenlegi EU-garnitúrát. Ebben az esetben az illetőnek május 1. 16 óráig kell benyújtani kérelmet az NVI-hez, s ha ott mindent rendben találnak, akkor levélben szavazhatnak. A regisztráció egyébként akkor már nem szükséges, ha az illető a 2014-es EP- vagy a tavalyi országgyűlési választásokon már felkerült a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők névjegyzékébe. Persze, ha azóta változás történt az adatokban, frissíteni kell a névjegyzéket.

A külhoni magyarok sem maradnak le az EP-választásról, ők ugyanis, ha május 2-ig kérik az NVI-től, levélben szavazhatnak a magyar EP-listákra. A szavazási levélcsomagokat pedig május 11-től vehetik át a külképviseleteken (134 db), és május 25. éjfélig kell visszajuttatniuk őket az NVI-hez. De csak azok a magyarok voksolhatnak ebben a formában, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincsen lakcímük.

Azok se csüggedjenek, akik magyar állampolgárok és van magyarországi lakcímük, május 26-án mégsem tartózkodnak idehaza. Õk szintén a külképviseleteken adhatják le a voksaikat. Az USA-ban is lehet pl. szavazni, igaz ott az időeltolódás miatt egy nappal korábban lesznek nyitva az urnák.

És fontos azt is hozzátenni, hogy az EP-választáson „nincs repeta”, vagyis az állampolgárok csak egy tagállamban voksolhatnak.

Hiába szeretnénk, vannak olyanok, akikre nem szavazhatunk!

Olyan képviselőjelöltre, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti, nem adhatom le a voksomat.

Hol szavazunk?

A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok a lakóhelyük szerinti szavazókörben voksolhatnak. Várhatóan ugyanabban a körben, ahova tavaly áprilisban kellett elmenni. Mozgóurnás szavazásra most is lesz lehetőség.

De az NVI április elejéig mindenkinek ki fog küldeni egy választási értesítőt, amin fel lesz tüntetve a szavazóhelyiség pontos címe és a szavazókör száma. Amennyiben nem a kijelölt szavazókörben, hanem egy másikban akarjuk leadni a voksunkat, akkor sincs semmi gond, csupán egy átjelentkezési kérelmet kell benyújtani az NVI-hez (személyesen, postán, interneten). A határidő: május 22. 16 óra.

Ha pedig a külképviseleteken (nagykövetségek, konzulátusok) szeretnénk szavazni, ekkor is kell kérelmet benyújtanunk. Ezt március 21. és május 17. között tudjuk megtenni az NVI-nél – személyesen, postán, interneten.

Mit kell vinnünk magunkkal május 26-án?

Személyazonosságot igazoló okmányt például. Ide tartozik az érvényes személyi igazolvány, az útlevél vagy a jogosítvány. De a lakcímkártyát se hagyjuk otthon.

Hogy is megy ez a választás?

Az EP-s voksolás egy arányos választási rendszerben, zárt listás szavazással történik, vagyis a listákon szereplő jelöltek a jelölő szervezet által eredetileg bejelentett sorrend alapján jutnak mandátumhoz. Amelyik EP-képviselőnek elöl szerepel a neve, az nagyobb eséllyel jut ki az európai porondra.

Érdekesség: van öt olyan EU-tagállam, ahol kötelező a voksolás – csak úgy mint a szocializmusban: Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban ott kell lenni a fülkékben.

Hazánk egy választókerületet alkot, mindenki ugyanarra a jelöltlistára szavazhat, a mandátumokat (21 db) pedig a szerzett voksok arányában osztják el.

Listát csakis bejegyzett pártok állíthatnak, ugyanakkor két vagy több politikai tömörülés is összeállhat, hogy közös listával mérettessék meg magukat az EP-választáson. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a pártok határozzák meg. Ahhoz, hogy valaki listát tudjon állítani, legalább 20 ezer választópolgár aláírásával hitelesített ajánlás szükséges. A kampány (hivatalosan) a voksolást megelőző 50. napon, a mi esetünkben április 6-án rajtol. A listát állító pártok ekkor kaphatják meg az aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket az NVI-től.

Az EP-választás névjegyzéke május 11-ig fog összeállni. Ekkor a tagállamok illetékes szervei tájékoztatják egymást, hogy állampolgáraik melyik országban kérték névjegyzékbe vételüket. Hogy ne fordulhasson elő az a gikszer, hogy valaki két országban is szavazni akar, az anyaországban törlik a választót a névjegyzékből.

Mandátumot pedig az a párt, pártszövetség kaphat május 26-án, amelyik több szavazatot szerzett, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka. Az EP-székeket a leadott voksok arányában osztják szét a pártlisták között.

S ahogy már említettük: a listán szereplő képviselők sorrendje döntő fontosságú.

Az NVI eddig a következő pártokat vette nyilvántartásba:

• Fidesz-KDNP,
• MSZP,
• Demokratikus Koalíció,
• Momentum, az LMP,
• Jobbik,
• Párbeszéd,
• Platón Párt,
• Európai Független-Centrum Párt,
• Magyar Munkáspárt,
• Mi Hazánk Mozgalom,
• Magyar Kétfarkú Kutya Párt,
• Magyar Liberális Párt,
• Magyarországi Munkáspárt 2006-Európai Baloldal.

Mikor dől el a választás?

Az EP-választásokon csak este 11 óra után kezdi közölni az előzetes tájékoztató adatokat a NVI, ugyanis az az uniós előírás, hogy csak akkor hozható a voksolás eredménye nyilvánosságra, ha a 27 tagállam összes szavazókörében befejeződik a szavazás. Olaszországban pedig este 11-ig lehet leadni a voksokat. Ha alacsony lesz a részvétel, 23 órára viszonylag magas feldolgozottsági adatokat közölhet az NVI.

Végleges eredményt azonban csak a külképviseleteken leadott voksok hazaszállítása (május 30.), valamint a levélszavazatok beérkezése és összeszámlálása után, legkésőbb június 14-ig kapunk.