A kínai hírügynökség szerint Kína abban érdekelt, hogy Trump elnöksége alatt is folytatódjon az a 2013-as megállapodás, amelyben Peking és Washington egyaránt a konfrontáció és konfliktusok nélküli kapcsolattartás mellett kötelezte el magát, a két állam kölcsönös tiszteletére épülő és mindkét fél számára győztes, win-win együttműködésként.

A közelgő floridai amerikai-kínai csúcstalálkozón a kínai sajtó szerint Hszi és Trump várhatóan konszenzusra törekedik majd a gazdasági és kereskedelmi együttműködés témáiban. A csúcstalálkozónak mindenképpen globális léptékű következménye lesz, mivel Kína és az Egyesült Államok döntéseinek nem csak saját magukra nézve van hatása.

A kínai hírügynökség szerint a két nagyhatalom most megmutathatja a világnak, hogy képes felelősen dönteni az emberiség jólétének az előmozdítása érdekében.

A kínai álláspont szerint elkerülhető, hogy az USA és Kína a Thuküdidész csapdájának nevezett jelenség áldozatává váljon, ha a két fél biztosítja az ehhez szükséges párbeszédet és koordinációt.

A csúcstalálkozó egy másik fontos tárgyalási témájával kapcsolatban pedig a hagyományosan a hivatalos kínai állami álláspontot közvetítő Global Times szerkesztőségi cikkben óvatosságra intette az USA-t az Észak Koreával kapcsolatosan tervezett drasztikus lépésekkel összefüggésben. A lap arra hívja fel a figyelmet, hogy Kína az a szereplő a térségben, aki biztosítja a biztonságot és a stabilitást.

A kínai állami médium kommentárja szerint, ha Washington meg akarja oldani a koreai atomfegyverkezéssel kapcsolatos problémát, akkor kezdjen tárgyalásokba mindegyik érintett féllel, de legfőképpen kezdjen el tárgyalni magával az észak-koreai vezetéssel.

Az USA-nak tudomásul kell vennie Észak-Korea kapcsán, hogy van egy határ amelyet Kína érdekei miatt nem léphet át. Ez a határ pedig azt jelenti, hogy Kína mindenáron ragaszkodik az országának északkeleti területeihez tartozó régió biztonságának és stabilitásának a garantálásához.

Ezzel a kínai állami lap kommentárja nagyon diplomatikusan, de azt fogalmazta meg, hogy az USA ne támadja meg Észak-Koreát, mivel azzal az USA Kína érdekeit sértené meg.

Észak-Korea és Kína között ha nem is szövetségi, de jó együttműködési kapcsolat van. Egy Észak-Korea elleni amerikai katonai támadás egyébként is számos olyan kérdést vet fel, amelyek egy ilyen beavatkozás ellen szólnak.

Az elemzések szerint például ha az USA légiereje elkezdi bombázni az északiakat, akkor az ottani keményvonalas vezetés azonnal ellencsapást rendelne el a már meglevő atomfegyverével vagy vegyi fegyvereivel.

Az ellentámadás legvalószínűbb célpontja pedig például a 10 milliós lakosú Szöul lehetne, ami rettenetesen sok áldozattal járhat. Az atomcsapás mellett komoly gondot okozna az is, ha a hagyományos fegyveres erőivel lépne támadásba Észak- Korea, mert többszörös túlerőben van a dél-koreai erőkhöz és az ott állomásozó 28 ezer fős amerikai haderőhöz képest. Tehát egy Észak-Korea elleni támadás csak lelkiismeretes előkészítés mellett és jelentős mennyiségű amerikai szárazföldi csapatoknak a Koreai-félszigetre való telepítésével képzelhető el.

További gondot jelent az Észak-Korea elleni konkrét katonai beavatkozással összefüggésben, hogy a térség Amerikával szövetséges államainak a térség minden más államával szemben ellenséges hagyományai és teljesen ellentétes érdekei vannak. A két Korea egyesítésének a lehetősége csak Dél-Korea számára lenne üdvözlendő, miközben a térség összes államának érdekeivel súlyosan ellentétes lenne, komoly instabilitást eredményezve az egész délkelet-ázsiai térségben.