Kína rá se bagózik a hágai Nemzetközi Bíróságra?
2016.07.06. 10:48
Mint arról már kedden írtunk, igencsak forrnak az indulatok Pekingben a jövőhéten esedékes hágai döntéssel kapcsolatban, ugyanis fontos területi vitákra kerülhet pont az ázsiai térségben.
Kedden Taj Ping-kuo volt államtanácsos (aki Magyarországon is volt nagykövet), az amerikai fővárosban kínai és amerikai agytrösztök egy fórumán fogalmazta meg véleményét. Mint mondta, a Fülöp-szigeteki beadvány sorsa "nem nagy ügy".
Egyetlen ország sem érvényesítheti egy törvénytelen döntéshozatal eredményét, nem kényszerítheti Kínát annak végrehajtására"
– állapította meg a konferencián, majd hozzátette, hogy a Fülöp-szigeteknek szigorúan meg kellene tiltani mindennemű ellenséges lépés megtételét, ellenkező esetben Kína nem fogja tétlenül nézni a történéseket.
A Fülöp-szigetek Kína követelései és az ENSZ Tengerjogi Egyezményében (UNCLOS) foglaltak közötti ellentmondások tisztázását kérte beadványában a választottbíróságtól. Peking több ízben határozottan kifejtette: nem vesz részt az eljárásban, a döntést pedig nem tartja magára nézve kötelezőnek. A "bíróság" a nemzetközi viták rendezésének egyik békéltető intézménye.
Taj arra is kitért, hogy Kínát nem lehet megfélemlíteni még azzal sem, ha az Egyesült Államok mind a 10 repülőgép-hordozóját a térségbe küldi járőrözni.
Kínára nagy nyomás nehezedik, hogy a választottbírósági döntésnek vesse majd alá magát. Peking az elmúlt hetekben rendkívül nagy energiát fektetett álláspontjának megjelenítésére és diplomáciai úton számos "szövetségest" (kormányokat, kutatókat, politikusokat) keresett annak támogatására.
Ennek lényege, hogy a területi vitákat harmadik fél bevonása nélkül, az érintettek közötti közvetlen párbeszéddel rendezzék. Az állami Hszinhua hírügynökség naponta jelentet meg külföldi szakértői véleményeket, amelyeket a kínai álláspont szolgálatába állít és igyekszik meggyőzni a közvéleményt, hogy a Fülöp-szigetek beadványa bár részben a halászati jogokra vonatkozik, alapvetően a vitatott területek feletti szuverenitást érinti. E kérdésben pedig – véleménye szerint – a választottbíróságnak nincs hatásköre állást foglalni.
(MTI)