A 444 Népszabi párost olvasva megtudtam, hogy Londonban nincsenek is no-go zónák, melyet a BBC is megerősített, (habár azóta már lebukott, és most rajtuk röhög a fél magyar sajtó)  így kénytelen voltam felvenni a kapcsolatot a Londonban élő magyarokkal. Kíváncsi voltam, hogy a valóságtól elrugaszkodott liberális hírportálok szándékosan vezetik félre az olvasóikat, vagy saját tudatlanságukból eredően próbálják elfedni a valóságot. Beléptem a Londoni Magyarok és a Londoni Magyar Fiatalok Facebook-csoportokba, ahol többen is megerősítették a NO-GO zónák létezését. 

L. Gábor 2015 óta él a brit főváros lutoni negyedében, ami az Õ megfogalmazásában egy igazi gettó. Az üzletek ablakaira vasrácsokat szereltek a vállalkozók, az éjszakai buszokon pedig rendszeresek a verekedések, szexuális zaklatások. Gábor is többször szemtanúja volt olyan esetnek, amikor falkába verődött bevándorlók Luton utcáin kirakatokat vertek be és járókelőket inzultáltak. 

A bűnözés mértéke az elmúlt két évben jelentősen megnőtt, sőt a 2015-ös migrációs válság hatására a drogkereskedelemmel foglalkozó bandák közti háborúk is feléledtek, hiszen a kereslet jelentősen megnőtt. 

A londoni ingatlanárakhoz képest Lutonban egy családi ház akár 20-30 százalékkal olcsóbban is megszerezhető, hiszen a kerület őslakói fejvesztve menekülnek a növekvő bűnözés és a mindennapi fizikai agresszió miatt – írta Gábor. 

A BBC riportját Õ is látta, sőt lakótársaival együtt nézték. Megjegyezte, hogy a londoni átlagpolgár egyáltalán nem tartja sokra a brit közmédiát, már-már ritkaságszámba megy az, ha olyan műsorokat sugároz, mely halványan érinti a valóságot. Gábor munkaszerződése 2017 februárjában jár le, tervei szerint Budapestre költözik. Informatikus. 

Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel az angol közszolgálati tévé, a BBC készített interjút a napokban. A műsorvezető egy olyan magyar szórólap miatt támadta a külügyet, amelyben az európai, és köztük a londoni no-go zónák szerepeltek.

Míg egyes magyar hírportálok – mondhatni – azon örvendeztek, hogy – szerintük legalábbis – a BBC műsorvezetője kioktatta a magyar külügyminisztert, addig maguk az érintettek, tehát például az angol kommentelők a BBC műsorvezetőjét támadták.

A pestisracok.hu szemezgetett a hozzászólások közül. Volt, aki ostobának nevezte a tévést, más arról írt, hogy a műsorvezetőnek több időt kellene a szabad ég alatt lennie, és hogy a BBC újságíróinak meg kellene próbálniuk egy kis időt a forgatócsoport és rendőri védelem nélkül az utcán tölteniük.

A BBC Facebook-oldalán nem osztották sem a riporter Evan Davis, sem a brit külügyminisztérium véleményét a no-go zónákkal kapcsolatban. Íme néhány hozzászólás:

• „Vannak! Mármint ilyen zónák.”
• „a BBC teljesen eltávolodott a valóságtól”
• „talán Evan szeretné kipróbálni, ahogy sört kortyolgatván kutyát sétáltat a lenge öltözetű barátnőjével, és hirtelen leteperi a saría-rendőrség”
• „szállj le Hunslow-ban este Evan, nem lesz egyszerű kardióedzés”
• „elég csak annyit mondani, Luton”

Belgium: 2015 novemberében Jan Jambon, belga belügyminiszter elismerte, hogy elvesztették az irányítást Molenbeek negyed felett.

Franciaország: Patrick Kanner, a városokért felelős francia miniszter (Szocialista Párt) idén márciusban a brüsszeli terrortámadást követően, azt állította, hogy Franciaországban legalább 100 olyan városi környék van, mint amilyen Molenbeek.

Hamid Ghodse, az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szerv (INCB) korábbi elnöke 2012-ben kijelentette, hogy Birmingham, Manchester és Liverpool egyes területei „no-go zónák”, amelyet kábítószer-csempészek uralnak.

Donald Trump amerikai elnökjelölt 2015 decemberi kijelentését követően, miszerint no-go zónák vannak Londonban a The Sun és a Daily Mail is arról írt, hogy név nélkül nyilatkozó és kommentelő rendőrök egyetértettek Trump állításaival. Az egyik rendőr arról beszélt, hogy ugyan nem félnek, de feletteseik arra kérték őket, hogy egyes területeken ne viseljék az egyenruhájukat. Egy másik, szintén név nélkül nyilatkozó rendőr szerint London egyes területeire nem szívesen mennek be rendőrautóval, mert attól félnek, hogy megdobálják őket.

Birmindhamban 12 iskolában vizsgálódik a bíróság, mivel keményvonalas iszlamisták akarták átvenni az irányítást az intézményekben. A kiszivárogtatott dokumentumok nem sokat árulnak el arról, hogy miként akarták átvenni az irányítást, de az kiderült, hogy elsőként a személyzetet akarták lecserélni olyan emberekre, akik szimpatizálnak a radikális iszlámmal. Az iskolák destabilizálása után a keményvonalas iszlám szabályait alkalmazták volna az osztályokban. Állami iskolákról van szó, amikhez nincs köze az iszlámhoz.

Bernhard Witthaut a rendőr szakszervezet (GdP) korábbi vezetője egy 2011-es lapinterjúban kijelentette, hogy vannak városrészek Németországban, ahol a rendőrök egyáltalán nem szereznek tudomást a bűncselekményekről, mert minden problémás ügyet helyben intéznek el egymás között. Ezekről a területekről az állam teljesen kivonult.

Witthaut kijelentette: minden rendőrfőnök tagadja, hogy lennének no-go zónák, de természetesen a rendőrök tudják, hogy melyik utcába lehet behajtani járőrautóval, és melyikbe csak csapatszállító járművel.

Ennek az az oka, hogy ezeken a helyeken nem érzik magukat biztonságban, ha kettesével jelennek meg, félnek, hogy ők válnak bűncselekmény áldozatává Tudjuk, hogy ezek a területek léteznek. Az állam teljesen kiszorult ezekről a területekről.

Svédország: Egy 2014-es svéd rendőrségi jelentés szerint Svédországban 55 db különösen veszélyes terület található, elsősorban az ország déli illetve középső részén.