Szerdán éjfélkor lejárt a Szaúd-Arábia által vezetett koalíció 48 órával meghosszabbított ultimátuma, és Katar nem teljesítette a követeléseket. A Perzsa-öböl partján fekvő apró, de gazdag arab államnak súlyos élelmiszerhiányra kell felkészülnie.

Egyik fél sem fedte fel teljes egészében Katar válaszát a szaúdiak, Bahrein, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek ultimátumát illetően. Kérdésre válaszolva az egyiptomi külügyminiszter csupán annyit mondott, hogy a katariak válasza "összességében negatív, és nem tartalmaz konkrétumokat". A diplomata hozzátette, hogy "a katariak nem látják át a helyzet veszélyességét". A négy ország külügyminiszterei szerdán napközben vitatták meg a helyzetet Kairóban.

Az említett államok felfüggesztették a diplomáciai kapcsolatokat Katarral, szárazföldi és tengeri blokád alá vonták az országot júniusban, mivel a gyanú szerint terroristákat finanszíroznak és ezzel destabilizálják a Közel-Keletet. A katariak visszautasították a vádakat – írja az Independent.

A sivatagi államnak szerdáig kellett volna teljesítenie egy 13 pontból álló ultimátumot, amelynek így is 48 órával meghosszabbították a határidejét. A követelések között a dohai központú, állami finanszírozású al-Dzsazíra hírtelevízió bezárása és az Iránnal való diplomáciai kapcsolat megszüntetése is szerepelt. Az apró, de nagyon gazdag Katar nem volt hajlandó meghozni ezeket az intézkedéseket.

A szaúdiak által vezetett koalíció következő lépései egyelőre nem világosak. Erről Bahrein fővárosában fognak határozni a koalíció küldöttei, ám ennek pontos időpontját még nem hozták nyilvánosságra.

A felek nagyon keveset árulnak el a színfalak mögött folyó alkudozásokról, valamint az egymás közötti kommunikációról. Egyáltalán nem lehet tudni, hogy a követelések legalább egy részét megfontolták-e a katariak, esetleg hajlandóak voltak-e alkuba bocsátkozni ezekkel kapcsolatban.

A katari külügyminiszter egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy

A katari külügyminiszter korábban azt nyilatkozta a követelésekről, hogy azok közül néhányat képtelenség teljesíteni és a listát azért alkották, hogy annak bizonyos pontjait "biztosan visszautasítsuk". A külügyminiszter elmondta, hogy nem támogatják állami pénzből a terrorszervezeteket.

A katariak egyébként az olyan személyeket és szervezeteket tekintik terroristának, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa is annak minősít. Emiatt Katarnak például az a véleménye, hogy számos olyan muszlim politikai csoportot nem tekint terrorszervezetnek, amelyet bizonyos országok kormánya például annak tekint. (Ilyen például az egyiptomi Muszlim Testvériség megítélése).

Egy sajtótájékoztatón a katari külügyminisztert a dohai Hamász-irodáról kérdezték. A diplomata kérdésre elmondta, hogy

A külügyminiszter azt is elmondta, hogy azzal, hogy a Hamász vezetői Katarban tartózkodnak, a béketárgyalásokat segítik elő.

A Hamász palesztin terrorszervezet vezetői 2012 óta tartózkodnak a katari fővárosban. Abban az évben például Katar 415 millió dollárt adott a Hamásznak, a Gázai-övezet újjáépítésére, valamint 24 000 palesztin köztisztviselő fizetését is állta. Kérdés, hogy ebből a pénzből mennyi jutott valódi újjáépítésre és mennyi a dzsihadisták és terrormerényletek finanszírozására. 2015-ben a katari külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a Hamász vezetője "Katar megbecsült vendége".

A szaúdi külügyminiszter azt közölte, hogy a koalíció fenn fogja tartani a politikai és gazdasági bojkottot egészen addig, amíg Katar meg nem változtatja politikáját.

A felek nyilatkozataiból az derül ki, hogy még korántsem készek a kompromisszumra.