Károly herceg: Örök szövetség köti össze az Egyesült Királyságot és Németországot
2020.11.15. 20:25
A brit trónörökös a háborúk, az önkényuralmi rendszerek és a politikai indíttatású erőszak egyéb formái által követelt halálos áldozatok emléknapjának (Volkstrauertag) fő szónokaként részben anyanyelvén, részben németül elmondott beszédében kiemelte, hogy hazáját évszázadok óta kapcsolatok sűrű hálózata fűzi össze a németekkel, és ez a kötelék nagyban előmozdította a fejlődést mindkét országban.
Így például szinte elképzelhetetlen a brit zeneművészet Bach, Beethoven, Brahms vagy éppen a „németnek született és britként meghalt” Georg Freidrich Händel hatása nélkül, és a német tájépítészet az angol minta nélkül, amely a XVIII. században terjedt el, III. Lipót Frigyes Ferenc anhalt-dessaui herceg dessau-wörlitzi kertbirodalma révén – mondta.
Hozzátette,
a britek és a németek mindig is kíváncsisággal, csodálattal és tisztelettel tekintettek egymás kultúrájára.”
E körkörös, egymást szüntelenül ösztönző és erősítő kapcsolat számtalan példája közé tartozik az is, hogy Shakespeare műveit elsőként németre fordították le.
Azonban a kapcsolatok jóval szélesebbek, már a Hanza-szövetség középkori virágkorának idején kiterjedtek a kereskedelemre, a XIX. században pedig a német bevándorlók hulláma is lendületet adott a brit gazdaságnak. Ezt mutatja például, hogy a Reuters hírügynökséget Londonban építette a hírpiac világszerte meghatározó szereplőjévé a német bevándorló alapító, Paul Reuter – fejtette ki Károly herceg, aki a brit uralkodói házból elsőként vett részt az évente megtartott emléknapon.
A brit uniós tagság megszüntetésével (brexit) összefüggésben hangsúlyozta, hogy
Tovább kell folytatni az együttműködést a „közös értékek és szabadságok” védelmében, a briteknek és a németeknek fáradhatatlanul dolgozniuk kell az egymás iránti megértésért és tiszteletért, és a legnagyobb határozottsággal fel kell lépniük a vallásuk, etnikai hovatartozásuk vagy a meggyőződéseik miatt az emberek ellen elkövetett „kimondhatatlan kegyetlenkedésekkel szemben, akárhol is történjenek a világban” – mondta Károly herceg.
A gyásznapot a hadisírokat gondozó német szövetség javaslatára alapították, az I. világháború után. A megemlékezést először 1922-ben tartották a Bundestag jelenlegi székhelyén, a berlini Reichstag épületben. A náci diktatúrában a megemlékezés a hősök emléknapja elnevezést kapta. A szövetségi köztársaságban 1952-ben tartottak először ismét gyásznapot, immár a két világháború halottaira és a náci uralom áldozataira is emlékezve.