Az október 13-án esedékes lengyelországi parlamenti választásokon az alsóházba (Szejm, 460) és a felsőházba (Szenátus, 100 fő) választanak új képviselőket. A jövő heti voksolást megelőző Wieruszówban tartott próbaválasztásokat a jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság (PIS) – Magyarország lengyel szövetségesei – nyerte meg, ahol a szavazatok 46,7%-át szerezték meg.

A PIS, azaz a Jog és Igazságosság jellemzői:

• konzervatív
• bevándorlásellenes
• nemzeti
• kereszténydemokrácia
• euroszkepticizmus
• gazdasági nacionalizmus

Jaroslaw Kaczynski, a PIS elnöke az alábbiak szerint értékelte a jövő héten esedékes parlamenti választások tétjét: „Mi vagyunk a lengyel szuverenitás, a lengyel függetlenség, a felfelé ívelő fejlődés garanciája”. A párt választási stábjában mondott beszédében fontosnak nevezte az elért eredményt, egyúttal „óriási kihívásnak” nevezte az ősszel esedékes lengyel parlamenti választást, amely során – mint mondta – „eldől Lengyelország jövője”.

Az előrejelzések szerint a Jog és Igazságosság győzelme várható a választásokon. A PIS 43,4 százalékos eredménnyel önállóan is képes lesz többséget szerzeni a parlamentben. Mindemellett pedig esély mutatkozik a háromötödös többség megszerzésére is. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy a köztársasági elnök így nem tudná megvétózni a Szejm törvényjavaslatait. A rendelkezésre álló adatok alapján annyi kijelenthető, hogy az abszolút többséget sikerül megszereznie a pártnak. Ebben a párt ügyes taktikája ugyanúgy közrejátszik, mint az ellenzék belviszályai, hasonlóan a magyarországi politikai szituációhoz.

Lengyelországnak és a lengyel konzervatív erőknek tartósan fel kell készülnie arra, amit már évek óta megtapasztalhattak: a nemzeti érdeket, az európai polgárok hagyományos értékrendjét és keresztény identitását támadó föderalista brüsszeli bürokraták és szövetségeseik, például radikális balliberális álcivil szervezetek által gerjesztett hangulatkeltésre, a folyamatos külső és belső politikai nyomásra is, mint például a 7-es cikkely szerinti eljárás.

Abban az esetben, ha a Jog és Igazságosság pártja nem nyerné meg a választást, akkor az utóbbi időkben megerősödött V4-összefogást és a stabil szövetséget ez negatívan érinthetné. Ezenkívül a magyar kormány egyik fontos szuverenista szövetségesét veszítené el az európai intézményekben.

A Jog és Igazságosság pártja győzelme esetében abban bízik, hogy a lengyel jogállamisággal kapcsolatos viszály véget ér az Európai Bizottságban. Optimistán tekintenek a Bizottság megválasztott elnökére is, Ursula von der Leyen személyében: „teljesen eltér attól, aki a megértés hiánya, konfliktusokra való hajlama, a térség emocionális kezelése miatt fenyegetést jelentett volna Közép-Európára nézve” – utalt nemrég Mateusz Morawiecki miniszterelnök, Frans Timmermansra.

Miután a Jog és Igazságosság pártja a májusban megtartott európai parlamenti választásokon fölényes győzelmet aratott, csökkentek a Brüsszel felől érkező támadások, s ez várható abban az esetben is, ha az őszi parlamenti választásokon megerősítik pozíciójukat.

A lengyel-amerikai viszonyról úgy tartják, hogy a történelem folyamán még nem volt ennyire kiegyensúlyozott és stabil. Ennek megfelelően a második világháború kitörésének nyolcvanadik évfordulóján tartandó ünnepségre Mike Pence alelnök nem is üres kézzel érkezett: 2020-tól vízummentességet és további katonákat ígért a lengyeleknek. A legészakibb V4-es állam is kiemelt katonai partnere az USA-nak, amit jól szimbolizál az a tény, hogy egy újabb, immár hetedik lengyelországi amerikai bázisról írt alá nyilatkozatot a közelmúltban Andrzej Duda lengyel és Donald Trump amerikai elnök, amely alapján kijelenthető, hogy ebből a szempontból sem érdektelen, hogy politikai értelemben is egy stabil, kiszámítható időszak következzen a jövő vasárnapi választásokat követően Lengyelországban.