Egy frissen kiszivárgott dokumentum szerint a brüsszeli székhelyű Európai Bizottság tovább kurtítaná a nemzetállamok szuverenitását. (via Reuters)

A jelenlegi uniós szabályok szerint – melyek a 2009-es lisszaboni szerződés óta vannak érvényben – a tagállamoknak egyhangúlag kell támogatniuk egy esetleges adópolitikával kapcsolatos változtatást. Az adópolitika ugyanis alapvetően a nemzeti szuverenitáshoz tartozik, és ezt az Európai Unió el is ismerte, ezért nem is volt döntési kompetenciája a tagországok esetleges adóemelésében, adócsökkentésében.

Ez azonban hamarosan változhat. Egy kiszivárgott munkadokumentum szerint ugyanis Jean-Claude Junckerék azt fontolgatják, hogy a lisszaboni szerződés egyik záradékát felhasználják,

A dokumentumban az Európai Bizottság a lisszaboni szerződés 48. cikkének hetedik bekezdésében szereplő átvezető ("passarelle") záradékára hivatkozik, melynek értelmében az Európai Tanács felülbírálhatja a döntéshozatali mechanizmust, hogy meggyorsítsa a döntéshozatali eljárásokat.

Az Európai Bizottság legújabb kezdeményezése az olyan mamutvállalatok adóügyei miatt került elő, mint a Google, a Facebook és az Amazon. Ezek a cégek ugyanis az unió jelenlegi szabályozását kihasználva a legkisebb adóterheket "nyújtó" uniós tagországokban, Máltán, Írországban és Luxemburgban székelnek.

Juckerék azonban ezt el szeretnék kerülni, s a digitális gazdaság tisztességes adóztatása címén tovább kurtítanák a nemzetállamok hatáskörébe tartozó jogköröket, csökkentenék a vétójogokat.

Egyelőre kérdéses, mennyire lesz sikeres az Európai Bizottság célkitűzése.

Az Európai Tanácsnak ugyanis ilyen horderejű változtatásokról értesítenie kell a tagállamok parlamentjeit, s ha azok hat hónapon belül belül kifogást emelnek, akkor a határozat nem emelkedhet jogerőre. Viszont ha ez elmarad, könnyen precedenst is teremthet.